40.rész

Ania szemszöge:
Ültem a padon és sírtam, amikor leült mellém Lisa és Lina. Rég beszélgettem velük..én Mario-val voltam elfoglalva és a szerelmi életemmel, ahogyan ők is.
-Ania mi történt? - kérdezték meglepetten.
-Semmi..hosszú! - szipogtam.
-Na mondd már! Régen beszéltünk és ezen szeretnénk változatni.. - mondta Lina.
-Mit csináltok itt? - kérdeztem vissza.
-Vásárolgatunk..de te? - kérdezte Lisa. Jól esett, hogy érdekelte őket mi történt.
-Elindultam reggelizni Mario-val de ez lett a vége. Tegnap este együtt voltunk a parton, de megmondtam neki, hogy válasszon én vagy Ivana. Aztán ott hagytam és lefeküdtem aludni. Később arra keltem, hogy kiabál az erkélyem alatt részegen. Utána szerelmet vallott, megjött Ivana is és balhézott, de Mario-t nem érdekelte. Ezért elmentünk kajálni közben felbukkant a volt barátom és Mario féltékenykedni kezdett, ezért én visszajöttem. Ma pedig Mario nagyon szeretett volna beszélni, ezért eljöttem vele. És közölte, hogy Ivana elmondta neki, hogy szerelmet vallottam neki és hogy ő nem akart megbántani azzal, ahogy elmondta de ő Ivana-t szereti. - meséltem nekik.
-Már megint Ivana?! Hát, hogy forgathatja ennyire át a dolgot? - kérdezte meglepetten Lina.
-Nem tudom..egyáltalán nem érdekli, hogy átveri Mario-t és félrevezeti.. - mondtam.
-De ha ő meg neki hisz..vagy mit mondtál erre? - kérdezte Lisa.
-Elmondtam, hogy mi történt igazából.
-És ő mit válaszolt rá?
-Hogy nem tudja kinek higyjen..Én meg mondtam, hogy akkor döntse el, de nem akarok vele reggelizni.
-Hát jól tetted..hagyj neki időt, hogy gondolkodjon és rájöjjön az egészre, ha aztán is Ivana-t választja lehet jobb, ha megpróbálod elfelejteni! - mondta Lina.
-Azt kéne, de nem megy..eddig is azon voltam.
-És Robert? - kérdezte Lisa.
-Ő meg felidegesített ma..elkezdett veszekedni a volt barátommal, hogy kié vagyok.
-De érzel még iránta valamit?
-Ha vele vagyok igen, viszont ha nem akkor Mario jár csak az eszemben.
-Hát én is azt gondolom, amit Lina. Ha Mario nem él a lehetőséggel, hogy az övé legyél, akkor hagyd! - mondta Lisa.
-Várjatok csörgök! - mondtam, s elővettem a zsebemből a telefonom. Sarah volt az.
-Szia Sarah!
-Szia! Most láttuk a híradóban, hogy vihar várható..jobb ha visszöjöttök!
-Vihar?!
-Igen..elég nagy!
-Rendben, akkor indulunk mindjárt! Puszi! - mondtam majd leraktam.
-Sarah volt, hogy nagy vihar várható és menjünk vissza a szállodába! - mondtam.
-Jó akkor induljunk! - mondta Lina. Felálltunk s hirtelen megláttam Ivana-t egy sráccal kézenfogva nevetgélni. Egy kis utcán sétáltak lefelé. Megakartam tudni ki az, ezért így szóltam:
-Nekem még van egy kis elintézni valóm, de sietek!
-Ne maradj sokáig! - mondták a csajok.
-Rendben, puszika! - mondtam, majd gyors léptekkel elindultam Ivana-ék után.

Sarah szemszöge:
Miután Ania elment visszafeküdtem, mivel az éjjel nagyon keveset aludtam. Már egy jó ideje aludtam, amikor valaki hangosan kopogtatni kezdett. Nagy nehezen kimásztam az ágyból, s kinyitottam az ajtót.
-Jó reggelt kisasszony! Megjött a reggelije! - állt Basti az ajtóban a reggelivel.
-Neked is jó reggelt! - néztem rá álmosan.
-Beengedsz?
-Öhm persze! - mondtam mire ő nevetni kezdett.
-Kicsit álmos vagy még?
-Ahan, te úgy látom már nem!
-Hát nem..na vigyük ki a teraszra a kaját! - mondta Basti, majd kipakoltunk, s falatozni kezdtük a finomabbnál finomabb ételeket.
-Hogy aludtál szivem? - kérdezte Basti miközben puszit nyomott a számra.
-Nehezen aludtam el..úgy, hogy még most visszafeküdtem.
-Jól tetted, a nyaralás azért van, hogy pihenj! - mondta Basti.
-Ma csinálunk valamit?
-Hát, ha megreggeliztünk megnézzük milyen idő lesz és eldöntjük! Amúgy holnap este elmehetnénk a partra, tüzijáték lesz! - nagyon örültem, hogy Basti szeretett volna romantikus progaromakat csinálni, imádom benne, hogy mindig gondol egy kis romantikára.
-Na ez egy jó ötlet! Tuti szép lesz! Na én tele vagyok! - mondtam Bastinak.
-Én is..szóval nézzük meg a híradót!
-Jójó, menjünk be! - mondtam, s bent bekapcsoltam a TV-t. Az időjárásjelentésben elmondták, hogy nagy vihar lesz és inkább maradjunk bent.
-Szóval nagy vihar..jobb, ha valami benti programot találunk akkor ki! - mondta Basti.
-Igen..lehet! Akkor hívjuk fel a többieket, hogy közösen csináljunk itt valamit és jöjjenek vissza! - mondtam.
-Igazad van! - mondta Basti, majd telefonálni kezdtünk.

Ania szemszöge: Majdnem elvesztettem őket, amikor kijöttek egy üzletből. Az emberek között cikáztam, s közben szemmel tartottam őket. Hirtelen a srác megcsókolta én pedig leakartam fotózni, hogy ha megmutatom Mario-nak legyen bizonyítékom is. Éppen fotóztam, amikor Ivana felém fordult, azt hittem meglátott ezért a nekem háttal lévő éppen vásárló srácot magam elé rántottam, s kikukucskáltam. Láttam, hogy nem figyelnek csak smárolnak. Ezért elengedtem a srácot, de ismerős illata volt. Felnéztem és megláttam, hogy Robert az.

-Ania te mit csinálsz? - kérdezte.

-Öhm..semmit. Csak majdnem elestem és megkapaszkodtam benned.

-Nekem úgy tűnt mintha, bújkálnál..

-Bújkálnék?! Hát hogyne.. - mondtam, s nevetni kezdtem.

-Engem nem vársz át..mit csinálsz most komolyan?

-Jó elmondom..de tovább ne add! Megláttam Ivana-t egy másik sráccal és követem őket.

-Minek? - röhögött Robert.

-Nyomozok..kiderítem ki az. Ne röhögj már tök izgi! - mondtam már én is nevetve.

-Beszállhatnék? - kérdezte.

-Minek?! Úgyis csak veszekedni tudsz, hogy kié vagyok..

-Jó tudom, hogy nagyon gyerekesek voltunk és ne haragudj!

-Nem haragszom csak felidegesítettetek.

-Tudom..az kiengesztel ha veszek neked áfonyát meg málnát?

-Mint régen?

-Igen..minden film nézés, napozás és dumálgatás közben azt ettük.

-Emlékszem és igen kiengesztel!

-Akkor gyere itt egy bódé ez az úr mindenféle isteni gyümölcsöt árul, már nem egyszer voltam itt. - mondta Robert, s elindultunk egy idős bácsi és a bódéja felé.

-Jó napot! Egy doboz málnát és áfonyát kérnék!

-Jó napot! Már is adom! Ő a kis barátnője? - kérdezte az úr miközben pakolta a gyümölcsöket a dobozokba.

-Nem..a volt barátnőm! - mondta Robert.

-Pedig nagyon összeillenek..azt hittem együtt vannak! Lehet újra meg kéne próbálniuk..tényleg egymáshoz valóak! - mondta miközben odaadta amit kértünk.

-Hát majd a jövő meghozza! - mondta Robert én meg csak felhúztam a szemöldököm és mosolyogtam a bácsikára.

-Várjanak, kapnak még egy doboz áfonyát, addig is míg megeszik több időt lesznek együtt! - mondta az úr.

-Nem, kifizetjük szivesen! - mondtam.

-Nem..kérem! Ajándék! - mondta a bácsi.

-Hát köszönjük szépen! - mondtuk, majd elmentünk a bácsitól.

-Na legalább van kajánk nyomozás közben is! - mondta Robert.

-Bizony! - mondtam nevetve. - Én nem látom őket..elvesztettük a követendőket!

-Várj..ott vannak csak messzebb siessünk gyere! - mondta Robert, majd megfogta a kezem, s gyors léptekre váltottunk, amikor hirtelen feltámadt a szél. El is felejtettem, hogy Sarah hívott a vihar miatt.

-Felhősödik az ég! - mondta Robert. - Gyorsítani kéne a nyomozást!

-Igen, gyere buktassuk le őket! - mondtam, majd futni kezdtünk a szél pedig csak erősödött. Majdnem utolértük őket, s kiabálni kezdtem Ivana nevét, aki hátrafordult, s gyorsan elengedte a srác kezét.

-Ti mi a francot kerestek itt? - kérdezte idegesen.

-Inkább az a kérdés te mit csinálsz kézen fogva ezzel a fiúval? És miért smárolgattok? Én úgy tudom Mario a barátod..

-Semmi közöd hozzá! - mondta, majd elfordult s tovább ment a sráccal. Megfogtam a vállát, s visszafordítottam.

-Kérdeztem valamit!

-Az engem nem érdekel! - mondta, s rám borította a kávéját, amit a kezében hurcolászott.

-Na ez már több a soknál! - mondtam mérgesen, ő pedig kajánul vigyorgott. - Mit képzelsz magadról?

-Véletlen volt! - mondta, s hirtelen az egyik étterem székeit felborította szél.

-Menjünk valami biztonságosabb helyre! - mondta Robert,s elhúzott Ivana-éktól, ők pedig elindultak a másik irányba.

-Most hagyjuk ezt az ügyet! - mondta Robert. - Majd befejezitek! Gyere! - mondta, s megfogta a kezem. Elindultunk olyan üzleteket keresni, ahol meghúzhatnánk magunkat, de majdnem minden zárva volt..kezdtem megijedni.