42.rész

Ania szemszöge: Aki kopogtatott nem más volt, mint Ivana és a srác akivel láttam. Legszívesebben nem engedtem volna be őket.
-Már végig jártuk a várost, de minden zárva volt, aztán megláttunk titeket a kirakatban, ezért jöttünk ide ha nem baj! - mondta Ivana.
-Dehogynem.. - mormogtam az orrom alatt.
-Micsoda? - kérdeztek vissza.
-Semmi! - mondtam.
-Vagy menjünk el? Mert nem akarunk zavarni.. - mondta Ivana megjátszva magát.
-Igen! - mondtam ki kerek-perec.
-Mi?! Te most vissza akarod küldeni őket a viharba? - kérdezte Robert. Tőle nem vártam ilyen választ.
-Jó nem..de pont csak az a bolt van nyitva ahol mi vagyunk..furcsa véletlen! - mondtam.
-Nyugi, elférünk mindannyian! - mondta Mario én pedig vágtam rá egy flegma fejet. Még most szakítottak de már őt védi jó kezdet!
-Mellesleg ki ez a srác? - kérdeztem.
-Ő itt Kai! Gyerekkori barátom..még nem találkozott veletek.
-Az leesett! - mondta Mario. - De elég jó a kapcsolatotok én úgy veszem észre!
-Igen..de hagyjuk is! - mondta zavartan Ivana, a srác meg meg se szólalt.
-Emlékszel Mario mikor Zágrábba volt a nagy vihar azon a koncerten?! - regélte Ivana beleélve magát.
-Aha tök izgi volt! - mondta unottan Mario.
-Nem megyünk hátra dumálni? - kérdeztem Mario-t.
-De menjünk! - válaszolta, s elindultunk a bolt hátsó részébe.
-Ezzel a nővel most mi lesz? - tértem rá a lényegre.
-Ezt hogy érted?
-Ugyanúgy megbocsájtasz majd neki mint régen?
-Nem tervezem..
-Te semmit sem tervezel aztán valahogy mindig ez jön ki belőle! - vágtam rá.
-Már vége Ivana-val..megbeszéltük, hogy ennyi volt! Betelt a pohár..úgy már sosem leszek együtt vele! - mondta Mario, s közelebb jött. Megfogta a fejem, majd így szólt:
-Téged akarlak, csak kár, hogy most jöttem rá!
-Hát.. - mondtam beleharapva a számba. - Jobb később, mint soha! - Mario vigyorogni kezdett, majd megcsókolt.
-Viszont! - húzódtam el.
-Viszont mi? - kérdezte meglepetten.
-Ne csapjunk azonnal bele! Nem fogsz ilyen könnyen megkapni. Randizgatunk, megismerjük még jobban egymást és csak aztán jelentjük ki, hogy együtt vagyunk.
-Hát ha meg kell küzdenem érted..legyen! - mondta, majd magához ölelt. S ekkor megjelent Ivana.
-Ania beszélhetnénk? - kérdezte.
-Igazából nem sok kedvem van hozzá bocsi! - mondtam.
-Rövid leszek..
-Rendben!
-Akkor addig visszamegyek a többiekhez! - mondta Mario, s elment.
-Mit szeretnél? - kérdeztem keresztbe rakva magam előtt a kezeimet.
-Öhm..hát bocsánatot szeretnék kérni!
-Miért is?
-Mindenért..nem kellett volna ennyit kavarnom, csak féltem, hogy elveszítem Mariot, és ez be is következett.
-Azzal, hogy bocsánatot kérsz nem törlöd el amiket csináltál.
-Igen tudom..de hibáztam és nem szeretnék veletek haragban lenni. Mario fontos számomra és bár a tied lett szeretném vele tartani a kapcsolatot, de az úgy nem megy ha nem teszem meg az első lépéseket és nem kérek bocsánatot.
-Nem tudom, hogy lehet-e már neked hinni!
-Eddig nem lehetett de változtatni fogok és teljesen megértem ha nem bocsájtasz meg..de szépen kérlek próbálj meg adni még egy esélyt!
-És miért tenném?
-Mert Mario-nak sokat számítana..
-Megígéred, hogy többet nem állsz közénk?
-Igen meg!
-Rendben..
-Szent a béke?
-Aha. - mondtam Ivana pedig a nyakamba borult.
-Köszönöm Ania! - mondta, majd visszament a többiekhez. Én ott maradtam még gondolkozni, amikor megszólalt a hátam mögött Robert.
-Ivana mit akart?
-Bocsánatot kért..elmondta, hogy mennyire sajnálja. Hát nem tudom ebből mi igaz, de ahogy ismerem semmi!
-Annyira előítéletes vagy..lehet tényleg megbánta!
-Robert te nem ismered!
-Hát annyira ismerem, mint te.
-Szerintem nem. Mindent megtett azért, hogy ne legyünk együtt Mario-val.
-Mario is mindent megtett azért, hogy mi ne legyünk együtt!
-Na jó ez azért nem teljesen igaz..
-Már nem számít..
-Mi nem számít?
-Én nem számítok neked!
-Robert ez hülyeség..
-Őt választottad..akkor nem hülyeség! Míg nem volt ő megfeleltem én is, de most megint itt van és azt mondja téged akar szóval te ugrassz is!
-Te nem is tudod, mi van köztünk, akkor mit szólsz bele?! Te vagy az előítéletes Mario-val..
-Megcsaltál vele hát hogy a faszba ne lennék?! - mondta felemelve a hangját Robert.
-Robert én..sajnálom! - mondtam már majdnem sírva, hiszen láttam rajta, hogy mennyire fájt ez neki és mennyire fáj még mindig.
-Nem érdekel..legyetek boldogok, ha már nekünk nem sikerült! - mondta, majd visszament a többiekhez. Én ott maradtam..nem gondoltam volna, hogy Robert még mindig szeret..vagyis ebből a beszélgetésből nekem úgy tűnt, hogy nem felejtett el. Nagyon megbántottam..Előre mentem, de nem volt ott senki. Mario bukkant elő az egyik ajtó mögül.
-Gyere Ania! Rose most mutatja milyen szépen nyílnak a legújabb virágai!
-Jól van, megyek! - mondtam, majd Mario után mentem. Mindenki ott volt, csak Robert nem.
-Srácok Robert hova lett? - kérdeztem.
-Veled volt utoljára, mi azóta nem láttuk! - mondta Ivana.
-Hát utána előre jött.. - mondtam. - Megyek megkeresem! - mondtam, s elindultam. Az egész épületet körbe jártam, de Robert sehol se volt.
-Mario nem találom sehol..kétszer körbementem és semmi.. - mondtam már ijedten.
-Hát hova a picsába tűnt? - kérdezte meglepetten Mario.
-Fogalmam sincs..de itt nincs. - mondtam, amikor a pulton megláttam egy kis papírfecnit, amin ez állt.

               Visszamentem a szállodába!

                             Robert

-Ez megőrült? A vihar még nem állt el? Így ment vissza? - kérdezte Mario.

-Ez az én hibám.. - mondtam.

41.rész

Ania szemszöge: A szél egyre jobban fújt, és az eső is egyre jobban esett. Hirtelen megláttunk egy boltot, aminek a kirakatában egy hölgy figyelte a kinti történéseket. Gyorsan odaszaladtunk, ő pedig kinyitotta az ajtót.
-Maguk mit csinálnak odakinnt? - kérdezte.
-Sétáltni voltunk, amikor hirtelen feltámadt a szél és szinte minden bezárt, ahova tudtunk volna menni. - mondtam.
-Nyugodjanak meg itt maradhatnak ameddig szeretnének! - mondta kedvesen a hölgy.
-Köszönjük szépen! - mondta Robert. Egy virágboltja volt a néninek. Bármerre néztünk csak gyönyörű virágokat láttunk. Megcsörrent a telefonom, de mivel Mario volt ezért kinyomtam.
-Én Rose vagyok! És Önök? - kérdezte.
-Inkább ti! - mondta Robert.
-Én Ania vagyok, ő meg Robert!
-És nyaralni jöttetek?
-Igen..de ez a vihar eléggé keresztbe húzta a számításainkat. - mondta Robert. A telefonom pedig már harmadjára kezdett csörögni.
-Vedd fel nyugodtan! - mondta Rose.
-Egy pillanat! - mondtam, s arrébb mentem.
-Mondjad! - szóltam bele.
-Ania! Mi van veled? - kérdezte.
-Mi lenne?
-Már vagy háromszor kinyomtál..
-Dolgom volt!
-Hol vagy?
-A városban.
-Nagyon nagy vihar lesz, már mindenki visszaért a hotelbe..
-Jól van na szia! - mondtam, majd rányomtam. Megint hívott, de kinyomtam. "Egy kicsit ő is izgulhat értem..ha egyáltalán izgul értem." - gondoltam.
-És honnan jöttetek? - kérdezte Rose.
-Dortmundból! - válaszolta Robert.
-És mit dolgoztok?
-Én focista vagyok, Ania meg divattervező. - mondta Robert, s mesélni kezdett a karrierjéről. Aztán engem is kikérdezett Rose. Elmesélte Robert, hogy együtt voltunk, s már egy ideje beszélgettünk, amikor a kirakathoz mentem, hogy megnézzem milyen idő van. Az eső zuhogott. Éppen figyeltem,a hogy a szél felborít egy kukát, s a benne lévő szemetet össze-vissza fújja, amikor megláttam Mario-t a boltokat fürkészve futni.

Nagyon megijedtem..nem akartam, hogy bármi baja legyen. Gyorsan kinyitottam az ajtót majd elindultam felé kiabálva.

-Mario!

-Ania! - indult felém. - Már mindenhol kerestelek! - mondta, s magához ölelt szorosan. Felnéztem rá, s szorosan megfogta a kezem. Én pedig elindultam vissza a boltba, s húztam magam után.

-Gyere itt bújtunk meg! - mondtam, s nyitottam volna ki az ajtót, de nem nyílt.

-Mi lett ezzel? - kérdeztem ijedten.

-Nem tudom.. - mondta Mario, s elkezdte nyitogatni, de nem sikerült neki. Belülről Robert-ék is próbálkoztak de nekik sem ment.

-Most mit csináljunk te jó isten?! - kérdeztem idegesen.

-Nem tudom, de felbasz! - mondta mérgesen, miközben még mindig rángatta az ajtót. Odanyúltam a kezéhez, s megrántottuk együtt. És hirtelen az ajtó kinyílt, mi pedig beszaladtunk. Olyan volt, mintha csak azt várta volna a sors, hogy együtt próbáljuk legyőzni ezt az akadályt. 

-Te mit keresel itt? - kérdezte Robert.

-Jöttem megkeresni Ania-t. 

-Jajj de romantikus! 

-Robert fejezd már be! Mario mutatnom kell valamit! - mondtam, s elővettem a telefonom és megmutattam neki a képet Ivana-ról és arról a srácról.

-Ez mi?! - kérdezte.

-Ivana ma egy sráccal járkált kézen fogva én meg követtem őket és hát lefotóztam, hogy elhidd!

-Szakítottam vele..te hát már nem érdekel!

-Tessék? - kérdeztem vissza.

-Miután beszéltünk találkoztam vele és szakítottam, amiért kitalálta azokat a baromságokat!

-Miért? - kérdezte Robert lekezelően.

-Mert neked hiszek..és veled akarok lenni! - mondta Mario, s megfogta a kezem.

-Na persze..azt hiszed, hogy ennyivel lerendezted a dolgokat? - kérdezte Robert, s ellökte mellőlem Mario-t.

-Szerintem ne szólj bele inkább! - mondta Mario.

-De beleszólok, mert szeretem és te csak megbántod! - mondta Robert.

-Most már nem fogom!

-Jó fiúk fejezzétek be! Ezt majd megbeszéljük, ha visszamentünk a szállodába. - mondtam, s hirtelen kopogni kezdtek az ajtón.

40.rész

Ania szemszöge:
Ültem a padon és sírtam, amikor leült mellém Lisa és Lina. Rég beszélgettem velük..én Mario-val voltam elfoglalva és a szerelmi életemmel, ahogyan ők is.
-Ania mi történt? - kérdezték meglepetten.
-Semmi..hosszú! - szipogtam.
-Na mondd már! Régen beszéltünk és ezen szeretnénk változatni.. - mondta Lina.
-Mit csináltok itt? - kérdeztem vissza.
-Vásárolgatunk..de te? - kérdezte Lisa. Jól esett, hogy érdekelte őket mi történt.
-Elindultam reggelizni Mario-val de ez lett a vége. Tegnap este együtt voltunk a parton, de megmondtam neki, hogy válasszon én vagy Ivana. Aztán ott hagytam és lefeküdtem aludni. Később arra keltem, hogy kiabál az erkélyem alatt részegen. Utána szerelmet vallott, megjött Ivana is és balhézott, de Mario-t nem érdekelte. Ezért elmentünk kajálni közben felbukkant a volt barátom és Mario féltékenykedni kezdett, ezért én visszajöttem. Ma pedig Mario nagyon szeretett volna beszélni, ezért eljöttem vele. És közölte, hogy Ivana elmondta neki, hogy szerelmet vallottam neki és hogy ő nem akart megbántani azzal, ahogy elmondta de ő Ivana-t szereti. - meséltem nekik.
-Már megint Ivana?! Hát, hogy forgathatja ennyire át a dolgot? - kérdezte meglepetten Lina.
-Nem tudom..egyáltalán nem érdekli, hogy átveri Mario-t és félrevezeti.. - mondtam.
-De ha ő meg neki hisz..vagy mit mondtál erre? - kérdezte Lisa.
-Elmondtam, hogy mi történt igazából.
-És ő mit válaszolt rá?
-Hogy nem tudja kinek higyjen..Én meg mondtam, hogy akkor döntse el, de nem akarok vele reggelizni.
-Hát jól tetted..hagyj neki időt, hogy gondolkodjon és rájöjjön az egészre, ha aztán is Ivana-t választja lehet jobb, ha megpróbálod elfelejteni! - mondta Lina.
-Azt kéne, de nem megy..eddig is azon voltam.
-És Robert? - kérdezte Lisa.
-Ő meg felidegesített ma..elkezdett veszekedni a volt barátommal, hogy kié vagyok.
-De érzel még iránta valamit?
-Ha vele vagyok igen, viszont ha nem akkor Mario jár csak az eszemben.
-Hát én is azt gondolom, amit Lina. Ha Mario nem él a lehetőséggel, hogy az övé legyél, akkor hagyd! - mondta Lisa.
-Várjatok csörgök! - mondtam, s elővettem a zsebemből a telefonom. Sarah volt az.
-Szia Sarah!
-Szia! Most láttuk a híradóban, hogy vihar várható..jobb ha visszöjöttök!
-Vihar?!
-Igen..elég nagy!
-Rendben, akkor indulunk mindjárt! Puszi! - mondtam majd leraktam.
-Sarah volt, hogy nagy vihar várható és menjünk vissza a szállodába! - mondtam.
-Jó akkor induljunk! - mondta Lina. Felálltunk s hirtelen megláttam Ivana-t egy sráccal kézenfogva nevetgélni. Egy kis utcán sétáltak lefelé. Megakartam tudni ki az, ezért így szóltam:
-Nekem még van egy kis elintézni valóm, de sietek!
-Ne maradj sokáig! - mondták a csajok.
-Rendben, puszika! - mondtam, majd gyors léptekkel elindultam Ivana-ék után.

Sarah szemszöge:
Miután Ania elment visszafeküdtem, mivel az éjjel nagyon keveset aludtam. Már egy jó ideje aludtam, amikor valaki hangosan kopogtatni kezdett. Nagy nehezen kimásztam az ágyból, s kinyitottam az ajtót.
-Jó reggelt kisasszony! Megjött a reggelije! - állt Basti az ajtóban a reggelivel.
-Neked is jó reggelt! - néztem rá álmosan.
-Beengedsz?
-Öhm persze! - mondtam mire ő nevetni kezdett.
-Kicsit álmos vagy még?
-Ahan, te úgy látom már nem!
-Hát nem..na vigyük ki a teraszra a kaját! - mondta Basti, majd kipakoltunk, s falatozni kezdtük a finomabbnál finomabb ételeket.
-Hogy aludtál szivem? - kérdezte Basti miközben puszit nyomott a számra.
-Nehezen aludtam el..úgy, hogy még most visszafeküdtem.
-Jól tetted, a nyaralás azért van, hogy pihenj! - mondta Basti.
-Ma csinálunk valamit?
-Hát, ha megreggeliztünk megnézzük milyen idő lesz és eldöntjük! Amúgy holnap este elmehetnénk a partra, tüzijáték lesz! - nagyon örültem, hogy Basti szeretett volna romantikus progaromakat csinálni, imádom benne, hogy mindig gondol egy kis romantikára.
-Na ez egy jó ötlet! Tuti szép lesz! Na én tele vagyok! - mondtam Bastinak.
-Én is..szóval nézzük meg a híradót!
-Jójó, menjünk be! - mondtam, s bent bekapcsoltam a TV-t. Az időjárásjelentésben elmondták, hogy nagy vihar lesz és inkább maradjunk bent.
-Szóval nagy vihar..jobb, ha valami benti programot találunk akkor ki! - mondta Basti.
-Igen..lehet! Akkor hívjuk fel a többieket, hogy közösen csináljunk itt valamit és jöjjenek vissza! - mondtam.
-Igazad van! - mondta Basti, majd telefonálni kezdtünk.

Ania szemszöge: Majdnem elvesztettem őket, amikor kijöttek egy üzletből. Az emberek között cikáztam, s közben szemmel tartottam őket. Hirtelen a srác megcsókolta én pedig leakartam fotózni, hogy ha megmutatom Mario-nak legyen bizonyítékom is. Éppen fotóztam, amikor Ivana felém fordult, azt hittem meglátott ezért a nekem háttal lévő éppen vásárló srácot magam elé rántottam, s kikukucskáltam. Láttam, hogy nem figyelnek csak smárolnak. Ezért elengedtem a srácot, de ismerős illata volt. Felnéztem és megláttam, hogy Robert az.

-Ania te mit csinálsz? - kérdezte.

-Öhm..semmit. Csak majdnem elestem és megkapaszkodtam benned.

-Nekem úgy tűnt mintha, bújkálnál..

-Bújkálnék?! Hát hogyne.. - mondtam, s nevetni kezdtem.

-Engem nem vársz át..mit csinálsz most komolyan?

-Jó elmondom..de tovább ne add! Megláttam Ivana-t egy másik sráccal és követem őket.

-Minek? - röhögött Robert.

-Nyomozok..kiderítem ki az. Ne röhögj már tök izgi! - mondtam már én is nevetve.

-Beszállhatnék? - kérdezte.

-Minek?! Úgyis csak veszekedni tudsz, hogy kié vagyok..

-Jó tudom, hogy nagyon gyerekesek voltunk és ne haragudj!

-Nem haragszom csak felidegesítettetek.

-Tudom..az kiengesztel ha veszek neked áfonyát meg málnát?

-Mint régen?

-Igen..minden film nézés, napozás és dumálgatás közben azt ettük.

-Emlékszem és igen kiengesztel!

-Akkor gyere itt egy bódé ez az úr mindenféle isteni gyümölcsöt árul, már nem egyszer voltam itt. - mondta Robert, s elindultunk egy idős bácsi és a bódéja felé.

-Jó napot! Egy doboz málnát és áfonyát kérnék!

-Jó napot! Már is adom! Ő a kis barátnője? - kérdezte az úr miközben pakolta a gyümölcsöket a dobozokba.

-Nem..a volt barátnőm! - mondta Robert.

-Pedig nagyon összeillenek..azt hittem együtt vannak! Lehet újra meg kéne próbálniuk..tényleg egymáshoz valóak! - mondta miközben odaadta amit kértünk.

-Hát majd a jövő meghozza! - mondta Robert én meg csak felhúztam a szemöldököm és mosolyogtam a bácsikára.

-Várjanak, kapnak még egy doboz áfonyát, addig is míg megeszik több időt lesznek együtt! - mondta az úr.

-Nem, kifizetjük szivesen! - mondtam.

-Nem..kérem! Ajándék! - mondta a bácsi.

-Hát köszönjük szépen! - mondtuk, majd elmentünk a bácsitól.

-Na legalább van kajánk nyomozás közben is! - mondta Robert.

-Bizony! - mondtam nevetve. - Én nem látom őket..elvesztettük a követendőket!

-Várj..ott vannak csak messzebb siessünk gyere! - mondta Robert, majd megfogta a kezem, s gyors léptekre váltottunk, amikor hirtelen feltámadt a szél. El is felejtettem, hogy Sarah hívott a vihar miatt.

-Felhősödik az ég! - mondta Robert. - Gyorsítani kéne a nyomozást!

-Igen, gyere buktassuk le őket! - mondtam, majd futni kezdtünk a szél pedig csak erősödött. Majdnem utolértük őket, s kiabálni kezdtem Ivana nevét, aki hátrafordult, s gyorsan elengedte a srác kezét.

-Ti mi a francot kerestek itt? - kérdezte idegesen.

-Inkább az a kérdés te mit csinálsz kézen fogva ezzel a fiúval? És miért smárolgattok? Én úgy tudom Mario a barátod..

-Semmi közöd hozzá! - mondta, majd elfordult s tovább ment a sráccal. Megfogtam a vállát, s visszafordítottam.

-Kérdeztem valamit!

-Az engem nem érdekel! - mondta, s rám borította a kávéját, amit a kezében hurcolászott.

-Na ez már több a soknál! - mondtam mérgesen, ő pedig kajánul vigyorgott. - Mit képzelsz magadról?

-Véletlen volt! - mondta, s hirtelen az egyik étterem székeit felborította szél.

-Menjünk valami biztonságosabb helyre! - mondta Robert,s elhúzott Ivana-éktól, ők pedig elindultak a másik irányba.

-Most hagyjuk ezt az ügyet! - mondta Robert. - Majd befejezitek! Gyere! - mondta, s megfogta a kezem. Elindultunk olyan üzleteket keresni, ahol meghúzhatnánk magunkat, de majdnem minden zárva volt..kezdtem megijedni.

39.rész

Ania szemszöge:
Reggel telefoncsörgésre ébredtem.
-Igen? - szóltam bele álmos hangon.
-Szia! Robert vagyok.
-Szia! Hogy-hogy felhívtál? Eddig nem válaszoltál egy SMS-re se.
-Elfoglalt voltam, de már ráérek. Nem reggelizünk együtt?
-Még most keltem.
-Akkor kapsz egy órát elkészülni. Fél 10-re a szobádnál vagyok.
-Rendben. - mondtam, majd letettem. Kikászálódtam az ágyból, kint pedig már várt Sarah.
-Jó reggelt! - köszönt kedvesen, miközben terítette az étkezőasztalt.
-Neked is!
-Itt volt Mario, téged keresett!
-Mikor?
-Nem rég ment el, elég nyúzott volt.
-És beszélgettetek?
-Csak annyit mondott, hogy később visszajön.
-De Robert-tel reggelizek.
-Komolyan? Válaszolt az SMS-ekre?
-Nem, felhívott.
-Akkor szólj Mario-nak, hogy jöjjön később.
-Á majd maximum megvár..Na megyek is összekapom magam.
-Jól van, szólj ha segítség kell!
-Köszönöm! - mondtam, majd kutatni kezdtem a szekrénybe. Végül elővettem egy farmer rövidnadrágot és egy fehér atlétát.

A szememet kihúztam tussal, a szempillám kispiráloztam és a hajam elkezdtem simítani. Kopogtak az ajtón, Sarah pedig kinyitotta. Mario hangját hallottam meg, a szívem gyorsabban kezdett dobogni a tegnap este után. Engem keresett, hallottam mindent. Letettem a hajvasalót, majd kimentem a konyhába, mintha csak egy almáért mentem volna.

-Szia! Hát te? - kérdeztem meglepettséget játszva.

-Szia Ania! Beszélni szerettem volna veled. De készülsz valahova?

-Igen, Robert-tel reggelizem.

-Ja..értem! Mikor?

-Fél tízre jön, szóval egy tíz perc múlva körülbelül.

-Hát akkor gyorsan nem tudnánk pár szót váltani? - kérdezte Mario, de ahogy kimondta kopogtak. Sarah kinyitotta, Robert volt az.

-Hát.. - mondtam.

-Jó majd hívj és beszélünk! Sziasztok! - mondta Mario majd zavartan elviharzott.

-Mit keresett itt Mandzukic? - kérdezte Robert.

-Beszélni akart, de későn jött.

-Jó leszarom, indulhatunk?

-Remélem nem leszel ilyen bunkó..még megigazítom a hajam és igen! - mondtam, majd bementem a fürdőszobába. Épp elkezdtem simítani a hajam, amikor hirtelen meghallottam Nick hangját. "Hányan jönnek még?!" -  gondoltam magamban.

-Nick szia! - mentem ki.

-Robert? - kérdezte rám se hederítve.

-Nick? - kérdezett vissza Robert is mérgesen. -Te mit akarsz itt?

-Ania-hoz jöttem..és te?

-Együtt reggelizünk!

-Én is épp ezért jöttem!

-Fiúk nektek mi bajotok egymással? - kérdeztem.

-Nick lenyúlta a csajom!

-Nem volt a csajod, csak fűzted de engem akart!

-Ez mikor volt? - kérdeztem kikerekedett szemekkel.

-Most nem rég.. - mondta Robert. - Szóval húzzál el, mert Ania-t nem adom.

-Mi van? Menj te, én voltam hamarabb a pasija!

-Na jó menjetek máshova veszekedni, senkié sem vagyok, mivel mindkettőtökkel szakítottunk szóval elég! - mondtam mérgesen.

-Most le van mondva akkor a reggeli? - kérdezte Robert.

-Igen le! Sziasztok! - mondta kinyitva az ajtót.

-Majd hívlak! - mondta Nick kacsintva.

-Az kemény.. - tette hozzá a magáét Robert is. Kimentek én pedig bevágtam az ajtót.

-Hát ezek hülyék.. - mondtam.

-Két ex egy helyen sose jó! - mondta Sarah. - Inkább beszélj Mario-val!

-Hívjam fel?

-Nagyon akart mondani valamit..beszéljetek!

-Igazad van.. - mondtam, majd felhívtam Mario-t.

-Szia!

-Szia!

-Öhm..lemondtam a reggelit, szóval ha még szeretnél beszélni én ráérek! 

-Én is..elmegyünk akkor együtt reggelizni?

-Elmehetünk!

-Akkor megyek érted.

-Rendben.

-Szia! - mondta Mario, majd letettük a telefont. 

-Jön értem. - mondtam.

-Na akkor vegyed a bakancsod! - mondta Sarah.

-Jól van! - nevettem. Mario pedig már kopogott is. Elindultunk lefelé. 

- Miért mondtad le a reggelit? - kérdezte Mario, miközben felvettük a napszemüvegeinket.

-Hát átjött Nick is és veszekedni kezdtek Robert-tel.

-Miért?

-Hát nem kedvelik egymást mert nem rég Nick lenyúlt valami csajt Robert elől..és most meg azon veszekedtek, hogy kié vagyok. Engem meg felidegesítettek ezért elküldtem őket.

-Hát jól tetted. Gondoltam, hogy ilyen ez a Nick gyerek.

-Mindig is nagy nőcsábász volt, ezért is szakítottunk.

-Megcsalt?

-Aha, a végén kiderült, hogy többször is.

-Hívott amúgy Severina, hogy menjünk ma bulizni. - mondta Mario a taxiba beszállva.

-Na ez egy jó ötlet, hiszen nem sokáig maradunk már.

-3 nap..aztán mehetnénk még valamerre.

-Igen, az jó lenne!

-Mi a többiekkel Miami-ra gondoltunk.

-Hát ott még nem voltam, szóval én benne vagyok.

-Én sem..de még használjuk ki ezt a kevés pihenő időt.

-Mindenképp! De miről akartál beszélni? 

-A tegnap estéről. - kezdett bele Mario, én pedig idegesen figyeltem. A kezem izzadni kezdett és idegességemben harapdálni szoktam a számat. Mario-n annyira nem láttam, hogy izgulna ezért kezdtem azt hinni, hogy nem fogja azt mondani, hogy igazak voltak amiket este mondott és szeret.

-Öhm..nem emlékszek a dolgokra, de Ivana elmesélte mi volt. Annyi még megvan, hogy összevesztünk és elmentem inni, de utána semmi. Azt mondta, hogy először Nick-kel voltál és aztán kiosztottalak, mert rám másztál és tisztázni szeretném, hogy Ivana-val járok. Csak tudom, hogy este keményen fejeztem ki magam. De most úgy mondanám el, hogy ne bántsalak meg. Vele járok és őt szeretem, te pedig egy nagyon jó barátom vagy és nem akarlak elveszíteni, mint barátot! - mondta Mario, én pedig lefagytam, hiszen abból amit Ivana mondott semmi nem volt igaz. Össze-vissza hazudozott Mario-nak az estéről. El se mondta neki, hogy szerelmet vallott nekem..csak olyanokat kitalált, hogy rámásztam. Ez a nő egy kígyó, nagyon kezdett elegem lenni belőle. 

-Mario te ezt elhiszed?! Ez egy nagy hazugság! Nem másztam rád és nem osztottál ki..Épp ellenkezőleg! Az erkélyem alá mentél és kiáltozni kezdted a nevem. Én kimentem és szerelmet vallottál, aztán elmentünk kajálni és találkoztunk Nick-kel, beszélgettünk te pedig bunkóztál vele, meg nem hagytad hogy kettesben legyek vele. Ivana-val összevesztem ezért eljöttem, aztán nem tudom ti mit csináltatok.

-Mi van? Szerelmet vallottam?

-Igen..

-Akkor Ivana miért mondta azt, hogy te másztál rám?

-Hát fogalmam sincs, gondolom, hogy megint összeugrasszon minket.

-Miért tenne ilyet?!

-Egy hét alatt jobban kiismertem mint te több év alatt. Még most is az orrodnál fogva vezet! Ha nekem nem hiszed el kérdezd meg Nick-et. 

-Én már nem tudom kinek higyjek..

-Jó szerintem hagyjuk ezt a reggelit, inkább gondolkozz egy kicsit, hogy eddig ki is az aki hazudozott neked! Nem kell, hogy nekem higyj, de akkor hagyjuk is egymást! Álljon meg kérem kiszállok! - mondtam a sofőrnek, majd ki is szálltam. Mario tovább ment egy szót sem szólva én pedig sétálni kezdtem a városban. Miért kell ennek az Ivana-nak mindenbe beleszólnia? Hagyjon már minket..Mario meg vegye észre, hogy milyen is ez a nő! Annyira naív..hogy találhat az a hülye ilyeneket ki?! Nagyon mérges voltam..leültem egy padra és sírni kezdtem. Hogy lehetek ilyen szerencsétlen a szerelmben?!

38.rész

Ne haragudjatok, hogy ennyit késett a rész, de a suli kezdés óta nincs olyan sok időm..de próbálkoztam azért! Remélem tetszeni fog :D
Ania szemszöge: Lefeküdtem, hogy aludjak de nem tudtam..Végig Mario járt az eszembe, így inkább bekapcsoltam a laptopom és sorozatot néztem, amíg el nem álmosodtam. Egyszercsak kiabálást hallottam. Megismertem a hangot..Mario volt az és lentről kiáltozta, hogy "Ania!" Kiszaladtam az erkélye, majd megláttam a hotel előtt egy piás üveggel a kezében, részegen kiabálni.
-Itt vagyok..csak ne ordíts már!
-Szerelmem..végre! Gyere le hozzám..
-Milyen szerelmem?
-Te vagy a szerelmem..nem Ivana nehogy azt hidd!
-Jó majd máskor beszéljük meg, késő van! - mondtam, s hirtelen Ivana jelent meg Mario háta mögött.
-Te mi a francot ordibálsz itt?
-Szerelmet vallok Ania-nak.
-Mit csinálsz? Dehogy vallassz..én vagyok a barátnőd hülye!
-Az lehet, de belül egy hang azt mondja, hogy Ania-t szeretem...
-Mit csináltál vele? - nézett fel rám Ivana.
-Én semmit.. - röhögtem azért is Ivana arcába.
-Csak elrabolta a szívem! - mondta Mario, én pedig nevetni kezdtem.
-Szerintem menjetek fel a szobátokba és aludjatok! - mondtam.
-Nem akarok aludni, menjünk bulizni! - vágta rá.
-Dehogy megyünk, már késő van! - mondta Ivana.
-Ha felmegyünk kicsit utána lenyugszol és jöhetünk?
-Igen! - vágta rá Mario.
-Akkor gyorsan felkapok valamit! - mondtam, majd felvettem egy fehér atlétát, egy farmerrövidnadrágot és a fehér rövidszárú tornacipőm. Leszaladtam, majd elindultunk a városba.

-És most mégis mit akartok csinálni? - kérdezte Ivana.
-Inni?! - mondta Mario.
-Dehogy inni! Beülünk valahova és eszünk valamit! - mondtam.
-Ja jó az is megteszi! - helyeselt Mario. Egy fiú csapat jött el mellettünk, és hallottam, hogy az egyik srác megemlíti a nevem, így hátrafordultam. A srácok is megfordultak és megpillantottam a volt barátomat, Nick-et.

-Hé Ania! - szólalt meg.

-Nick! Sziasztok! - álltam meg én is. Odajöttek, majd jól megölelgettem. - De régen találkoztunk! Mi újság?

-Hát igen..vagy 3 éve! Nincsen semmi jöttünk nyaralni. Veled?

-Mi is!

-Csá Mario vagyok! - fogott Mario kezett Nick-kel.

-Heló! Ő a barátod?

-Nem.. - mondtam.

-Az enyém! - szólt közbe Ivana. - Ivana vagyok!

-Én meg Nick! Ania volt barátja.

-Ki gondolta volna?! - szólalt meg Ivana lenézően.

-Merre mentek? - kérdezte Nick.

-Eszünk valamit, mivel Mario kicsit részeg.

-Azt észrevettem.. - nevetett Nick. - Elmegyünk veletek, mivel a csajok leánybúcsún vannak.

-Kinek van leánybúcsúja? 

-Az egyik haverunk barátnőjének, neki meg holnap lesz a legénybúcsúja, ezért ma pihenünk!

-Ajjaj, akkor keressünk valami helyet! - mondtam. Jó volt újra látni Nick-et, tényleg nagyon rég találkoztunk már. Fél évig jártunk, elég bonyolult kapcsolat volt. Beszélgettünk, hogy kivel mi történt azóta. Mario pedig folyton fürkészte Nick-et. Néha haverkodott vele, néha bunkó volt, de egy percre se hagyott vele kettesben, pedig Ivana megpróbált mindent. 

-Szóval focista pasid van? - kérdezte Nick.

-Hát volt.. - mondtam. - Neked mizu a csajokkal?

-Igazából nincs senkim, csak kavargatok.

-Na ez remek hír, itt lesz akkor Ania! - szólalt meg Ivana.

-Dehogy lesz! - vágta rá Mario. Mi meg csak röhögtünk, amikor veszekedni kezdtek.

-Még mindig olyan jó nő vagy mint voltál! - mondta Nick, s megsimogatta a combom.

-Te is jól tartod magad!

-Ugyanolyan jól smárolsz is?

-Hát lehet még jobban! - mondtam nevetve.

-Majd kiderítem én! - mondta Nick, beleharapva az ajkaiba. Régen is mindig ezt csinálta, ezzel megőrjít.

-Ezzel a Mario-val mi van? - kérdezte miközben Mario kiment a mosdóba.

-Semmi..barátok vagyunk, ő Ivana-val jár. - mondtam.

-Nekem nem úgy tűnik..

-Bonyolult téma..úgy volt, hogy.. - kezdtem volna bele, de hirtelen Nick mellett termett egy szőke hajú, agyon sminkelt hölgyemény. Megcsókolta, amin Nick is meglepődött majd nagy nehezen kinyögött egy "Sziasztok"-ot.

-Ania ő itt Lucy! Tegnap együtt voltunk, Lucy ő a volt barátnőm Ania! - mutatott be minket egymásnak. Én kezet ráztam vele mosolyogva, ám ő elég flegma volt, így nem erőltettem a dolgot.

-Nincs kedved feljönni? - kérdezte Nick-et.

-Most beszélgetünk Ania-val..

-Add meg a számod, és felhívlak majd! - mondtam.

-Ja okés! - mondta, majd beírta a telefonomba a számát és lelépett a csajjal.

-Neked szimpi ez a Lucy? - kérdezte Ivana, miközben falatoztuk a hamburgert.

-Hát nem annyira, de nem ismerem.

-Tudtam én..zavar, hogy együtt mentek el!

-Dehogyis, Nick már a múlt!

-Eddig azt hittem Mario is, de nem..

-Nekem még nem annyira a múlt hiszen nem régen történt köztünk a dolog, ám neked eléggé a múlt. - mondtam röhögve.

-Akkor is velem jár!

-Miközben engem szeret..jó kapcsolat!

-Semmi közöd ehhez! - mondta Ivana. - Szóval neked is ízlik?! - javította ki magát, amikor meglátta Mario-t közeledni. 

-Na ebből elegem van! Én megyek a hotelbe! - mondtam, majd felálltam. - Mario kérlek fizesd ki, majd holnap visszaadom.

-Állj már meg! Most mi az?

-Kérdezd a barátnődet! - mondtam, majd kimentem, fogtam egy taxi-t és visszamentem a hotelbe. Újra visszavettem a pizsim, befeküdtem az ágyamba és zenét hallgattam. Azon gondolkoztam, hogy az ember részegen igazat mond?! Mert ha igen, akkor Mario miért csak részegen mondja, hogy szeret? Gyáva ahhoz, hogy megpróbálja elmondani őszintén az érzéseit. Viszont Nick ugyanolyan helyes, mint volt. És ugyanolyan nőcsábász is..

37.rész

Sarah szemszöge: Amint kiértünk a hotelből próbáltam keresni Basti társaságát, de ő nem igazán az enyémet. Ezt meguntam, úgy hogy odasiettem mellé, majd így szóltam:
-Figyelj Basti..tudom, hogy mi a baj, de nem kéne haragudnod! Bevallom, hogy elég bunkó voltam este, hogy Sven-nel foglalkoztam, de nem azért mert szeretem..csak tudod a női büszkeségem. Rosszul esett, hogy már túl van rajtam.
-De az miért esik szarul?
-Mert bántotta a büszkeségem, hogy ilyen hamar túl lett rajtam.
-Aha..hát most már értem. Örülök, hogy elmondtad! - mondta, majd magához ölelt. Basti-val bármit megtudtam beszélni. Megértett és nem olyan volt, mint Sven, hogy hetekig nem szólt hozzám és bunkózott. Vele minden más volt és megint kibékültünk. Már el akartam mesélni Ania-nak, mikor a bárba értünk de még mindig nem jöttek vissza Mario-val. Hívtam háromszor és fel sem vette. Kezdtem izgulni.
-Ezek merre vannak már? - kérdeztem.
-Nem tudom, de nyugi itt lesznek mindjárt! - mondta Basti.
-És ha valami baj van?
-Nincs baj, Mario-val van! - válaszolta Basti. Elgondolkoztam, hogy mi sülhet ki abból, ha Ania kettesben van Mario-val..De elhesegettem a gondolatot és kortyolni kezdtem a vodka-narancsom. Miután megjöttek elmeséltük egymásnak mik történtek aztán azt mondta szeretne kicsit gondolkozni szóval hagytam hadd menjen. Én pedig odamentem Basti-hoz.

Ania szemszöge: Álltam a bárpultot támasztva a bal oldalamon Mario-val. Éppen a többieket fürkésztem, amikor megfogta a derekam, a keze pedig lecsúszott és belemarkolt a fenekembe. Szúrós pillantást vetettem rá, ő pedig elengedte azt. Gyorsan megnéztem, hogy Ivana látta-e de szerencsére éppen a pultossal flörtölt. Majd felénk fordult, mintha csak megérezte volna.
-Szóval mikor indulunk?
-Nem tudom, majd hamarosan.. - válaszolta Mario én meg unottan elfordultam. David tűnt fel hirtelen mellettem egy üveg sörrel a kezében.
-Mizu Ania? - kérdezte.
-Semmi sincs..iszogatok magányomban.
-Most már nem, mivel idejöttem!
-Aranyos vagy! Na és mesélj, veled mi újság?
-Tegnap megismertem egy nagyon szép lányt.
-Na és megint futókaland?
-Nem..most ez más. Tudod ő különleges és nem olyan mint a többi lány, nem a pénzemre hajt!
-Ezt miből gondolod?
-Abból, hogy más lányokkal már a találkozások elején flörtölünk vagy akár smárolunk. Én meg véletlen leborítottam a sörömmel és így ismerkedtünk meg. És azzal kezdtük, hogy beszélgettünk, meséltünk magunkról, ilyesmi. És nem volt vele semmi, amit nem is bánok! Azt mondta tudja ki vagyok, de bevallotta, hogy nem szereti a focistákat, mivel volt egy barátja aki focista volt és jól keresett, de kezdett megváltozni, egoista lett és bunkó, ezért szakítottak. Szóval nem a pénzre megy..
-És mi a neve?
-Katja. És képzeld a legjobb barátnőivel jött és az egyikük bejön Jérome-nak.
-És mit csináltatok?
-Sétálgattunk meg fürödtünk négyesben a parton.
-Hát hallod ezt örömmel hallom, nem lehet örökre csak csajozni. És úgy látom elcsavarta a fejed ez a nőszemély.
-Én is örülök nagyon! És Jérome és Sherin közt is alakul a dolog.
-És Sherin? Ő se olyan?
-Nem, én őt is megkedveltem már. Nagyon aranyos, pont Jérome-hoz való, olyan belevaló!
-Na hát akkor szurkolok nektek, remélem végre lesz egy normális kapcsolatotok!
-Hát én is..és veletek mi van?
-Mármint kivel?
-Mario-val!
-Nincs semmi, együtt van Ivana-val szóval barátok vagyunk, vagyis azon vagyunk.
-Sikerül azok után amin keresztül mentetek barátként ránézni?
-Hát nem tudom David, rajta vagyok az ügyön.
-Nem hiszem, hogy Ivana lenne neki az igazi, mert ő olya.. - mondta David, de nem tudta befejezni a mondtatot, mivel Lukas felénk kiáltott, hogy induljunk a koncertre. Lementünk a bárból a partra, ahol felvolt állítva egy nagy lelátó és egy színpad. A lelátó egy része elvolt kerítve a páholynak, ide ültünk mi. Severina a koncert előtt feljött hozzánk és beszélgettünk. Majd kevés várakozás után elkezdődött a koncert. Rengeteg ember volt ott. Az első száma az Italiana volt, amikor meghallották az emberek visítozni kezdtek. Ezzel már elkezdődött a buli. Mindannyian ismertük, úgy hogy felálltunk a helyünkről és tombolni kezdtünk. Énekeltünk, táncoltunk és Mario oda-oda pillantott vigyorogva. Visszamosolyogtam rá, majd folytattam amit elkezdtünk. Minden számot végig énekeltünk és buliztunk. Nagyon nagy élmény volt a tengerparton élő zenére így bulizni.

Miután vége lett Severina koncertjének mindenki elment aludni, mivel ma kibuliztuk magunkat. Ám én még nem voltam álmos, így elindultam sétálni a parton. Elmentem messzire egy eldugottabb részre. Levettem a cipőm és a meleg homok csiklandozta a lábam. Csak a tenger hangját lehetett hallani. Megnyugogtatott. Szerettem volna gondolkozni kicsit, hogy akkor mi is lesz ezután, de ezt megint megzavarta valaki.
-Hé kisasszony vegye vissza a cipőjét mert tájvédelmi körzet területén sétálgat! - hallottam kiabálni egy ismerős hangot. Odafordultam, Mario volt az.
-Miért jöttél? - kérdeztem.
-Csak jót akartam.. - válaszolta. - De ha nem látsz szívesen elmehetek, csak nem vagyok még álmos és láttam, hogy eljöttél!
-És Ivana?
-Ő elment a városba a barátnőivel.
-Miért nem mentél velük?
-Mert nem ismerem egyik pasiját sem, amúgy meg a csávók együtt mentek sörözni, a lányok meg a városba.
-Ja..hát ha már ilyen sokat sétáltál utánam akkor maradj nyugodtan!
-Jól van akkor, ezt a választ vártam. De hogy találtad ezt a helyet?
-Nem tudom..csak sétáltam a parton és elhagytam a nyaraló részt és idetévedtem. Annyira megnyugtató..
-Igen..hallani a tengert.
-Bizony. - mondtam bólogatva, majd leültem a meleg homokba. -  Milyen furcsa, hogy még ilyenkor is ilyen jó idő van.
-Igen meg a homok is milyen meleg! - mondta Mario leülve mellém. -  Volt egy barátnőm, akinek volt egy meleg haverja..szerintem bejöttem neki! - mondta röhögve Mario.
-Szerinted te kinek nem?! - kérdeztem röhögve. - Tényleg Ivana-val, hogy ismerkedtetek meg?
-Miért kérdezed?
-Kiváncsi vagyok, hogy izgalmasabb-e, mint a mi találkozásunk.
-Nem izgalmasabb.
-Na de meséld már!
-Hát még a Dinamo-ban játszottam és megnyertük a bajnokságot, így buli volt. Ivana meg akkor lett egy sport TV-nél riporter. Az egyik barátnőjével jöttek a buliba és egy részeg csapattársam rámászott, én meg mondtam a srácnak, hogy a pultnál várja egy csaj, akit beszerveztem neki és így elment én meg dumálgatni kezdtem Ivana-val. Aztán elmentünk sétálni meg iszogattunk utána meg nálam aludt. Azután sokáig nem is beszéltünk és egy edzésünkről műsort csinált a csatorna, ahol volt és riportokat csináltak velünk, így ő is. Aztán újra beszélgettünk meg találkoztunk és összejöttünk. Mi lettünk Horvátország álompárja, a focista meg a riporter csaj. Aztán eligazoltam a Wolfsburg-ba és kiköltözött velem, aztán megcsalt, én visszafogadtam és megint megcsalt. Utána visszaköltözött Zágrábba és azóta csak abba a buliba találkoztunk.
-Álompár voltatok? - kérdeztem vissza.
-Igen..annak számítottunk.
-És nem félsz attól, hogy megint megcsal?
-De..viszont bízok benne.
-Épp ezt használja fel ellened..
-Mi van?
-Nem láttad, hogy flörtölt a bárpultossal?!
-Ania te nem tudod mit beszélsz..
-Mi az, hogy nem tudom? Hát vak vagy?! Ott ültél mellette! - mondtam már kiabálva.
-Miért csinálod ezt velem?
-Mit?
-Ezt..te nem látod milyen aranyos vagy mikor mérges vagy! - mondta Mario, majd megcsókolt. Lefeküdt a homokba és magára húzott, lehámoztam a felsőjét és kicsatolta az övét, majd lehúzta a gatyáját. Levette a felsőmet, majd lerántotta a szoknyámat, de hirtelen észbe kaptam és felültem az ölébe.
-Mario ne csináld ezt..megcsalod Ivana-t. - mondtam.
-Miért érdekel az téged? - ült fel ő is, de megfogott, hogy ne essek le a lábáról.
-Azért mert...csak barátok lehetünk. Egyszerre két lánnyal nem lehetsz!
-Ania..
-Ha csak arra vagyok jó, hogy lefeküdj velem, akkor köszönöm de elég volt ebből! Ivana a barátnőd én pedig csak egy barátod vagyok..hiba volt az ami ma a liftben történt, és nem akarok még egy ilyen hibát elkövetni! - mondtam, majd felpattantam, felvettem a szoknyám, majd a felsőmet is.
-Te is tudod, hogy nem csak arra kellessz!
-Nem..sajnos nem úgy veszem észre! Menj keresd meg Ivana-t és tégy amit akarsz én visszamegyek a hotelba! - mondtam, majd megfogtam a cipőm és futni kezdtem, mivel Mario is gyorsan öltözni kezdett és utánam indult.
-Ania várj meg! - hallottam, hogy kiabál, de annál gyorsabban futottam. Ráébredtem, hogy szeret velem lenni, de van valami ami visszatartja. Nem leszek valakinek csak a második, az akivel lefekszik ha kedve tartja. Azt akarom, hogy az egyetlen legyek neki! Egy jó ideig még futottam, aztán beértem a hotelbe, a lift felvitt a szobánkba. Benyitottam, de Sarah már lefeküdt, így inkább gyorsan lehámoztam magamról a ruháimat és beálltam a zuhanyzóba.

36.rész

Ania szemszöge: Miután Sarah felkelt megreggeliztünk és kibeszéltük a Basti ügyet. Elterveztük, hogy ma csak ketten kényeztetjük magunkat. Éppen készülődtünk, amikor átjött Lukas. Sarah-val akart kettesben beszélgetni ezért én addig felvettem egy fehér ujjatlan ruhát, egy fehér szandit a hajamat pedig összekötöttem. Kis spirált raktam a szememre és semmi mást, mivel wellness-be mentünk nem akartam túlzásba vinni.
-Szóval jobb, ha megbeszélitek! - mondta  a végső mondatot, az ajtót nyitva Lukas. - Este találkozunk! Puszi Ania! - kiabált felém Lukas.
-Puszika! - mondtam. - Na mit beszéltetek? - kérdeztem Sarah-t, aki éppen felkontyolta a haját.
-Csak azt mondta, hogy Basti eléggé kivan..és megkéne beszélnünk. De fogalmam sincs mit mondhatnék neki..
-Hát az igazat..
-Lukas is ezt mondta, de én tényleg nem szeretem Sven-t! Neked elmondanám, ha nem így lenne..
-Tudom! De ma nem foglalkozunk a fiúkkal..majd este megbeszélitek! - mondtam.
-Ma csak wellness! - mondta Sarah és elindultunk a városba. Egész nap szaunáztunk, masszíroztattuk magunkat, pakolásokat vettünk és lazítottunk. Miután hazaértünk elkezdtünk készülődni az estére.
Rajtam ez a szett volt:

Ez pedig Sarah-n:

Éppen elkészültünk, amikor a többiek kopogtak az ajtónkon. 

-Indulhatunk? - kérdezte Lukas az ajtóban állva.

-Persze! - mondtuk. Mario Ivana kezét fogva állt meg mellettem. Ivana végig mért majd vágott egy flegma arcot. Mario-n egy sötét farmering és egy fekete gatya volt. Elindultunk lefelé, már éppen kiszálltunk a liftből, amikor eszembe jutott, hogy fenn hagytam a telefonom a szobánkba.

-Halljátok fent maradt a telefonom..majd utánatok megyek! - mondtam.

-Nekem meg a pénztárcám.. - mondta Mario a zsebeit kutatva.

-Na menjetek akkor, a bárban alapozunk, odagyertek! - mondta Basti, mi pedig visszaszálltunk a liftbe. Benyomtam a 8-as gombot, mivel mi ott laktunk. Mario pedig benyomta a 7-est.

-A hetediken lakunk drága!

-A nyolcadikon! - mondtam, majd megnyomtam megint a 8-ast.

-Nem! - mondta Mario, majd többször benyomta a 7-est, és hirtelen leállt a lift. 

-Na de jó vagy..leállt a lift!

-Úgyis tovább megy!

-Hát ez kurvára megállt..most mit csináljunk?

-Nyugi még van 2 és fél óra a koncertig..egyszer el fog indulni! - mondta Mario az órájára nézve.

-Hívjunk fel valakit! 

-Okés, hívj!

-A telefonomért jöttünk vissza észlény..add a tied!

-Ivana táskájába van..

-Ez most komoly?

-Hát nem most jutunk ki innen.. - mondta Mario majd nekidőlt a falnak. - Ne legyél már ilyen feszült, úgyis megjavítják hamarosan és megyünk a koncertre!

-Nem akarok itt meghalni.. - mondtam, Mario pedig röhögni kezdett.

-Lazíts már! Nem fogunk meghalni! Max abba, hogy agyon csikizlek! - mondta és hirtelen csikizni kezdett.

-Ááh ne már! - mondtam röhögve és próbáltam kikászálódni a szorításából, de hirtelen összeakadtak a lábaim és elestem. Mario-t pedig magamra rántottam.

-Te hülye mondtam, hogy ne csikolj! - mondtam röhögve.

-Megmentettelek!

-Nem haltam volna meg..csak reflexből megfogtál!

-Ne magyarázkodj..direkt akartál magadra rántani! - mondta Mario, miközben rajtam feküdt. Egyre közelebb hajolt, az orra már a orromhoz ért. Éreztem ahogy veszi a levegőt, majd megcsókolt. Átkaroltam a nyakát és beletúrtam a hajába. Átfordultunk, s most én voltam felül. 

Kicibzározta a felsőmet, majd lehámozta rólam. Én pedig kigomboltam az ingjét és végigsimítottam kockás hasán. Lehúztam róla az inget, majd kicsatoltam az övét és kigomboltam a gatyáját. Ő pedig lehúzta rólam a szoknyámat, majd felpattant és felkapott az ölébe. Nekitolt a falnak és lehúzta rólam a tangám, majd kicsatolta a melltartóm, én pedig letoltam a boxerét...

Később:

Ott feküdtünk a liftben meztelenül kettesben. Mario a feje alá tette az ingjét, és az egyik kezét. Én pedig a mellkasán feküdtem és simogattam a hasát, ő pedig a másik kezével a karomat.

-Nem kéne felöltöznünk? Nagy balhé lenne ha meglátnának így minket..

-Igazad van! Öltözzünk! - mondta Mario, majd felkapkodtuk a ruháinkat és hirtelen be is indult a lift. Mintha a sors így akarta volna..Felértünk a 8.-ra és egy hölgy állt a lift előtt.

-Elnézésüket kérjük a kellemetlenségekért, itt van 2 ajándékkosár, mégegyszer sajnáljuk! - mondta, mi pedig elvettük a kosarakat.

-Semmi baj, köszönjük! - mondtam, majd berohantam a telefonomért a szobába, addig Mario is a pénztárcájáért. Még volt egy óra a koncertig. Sarah hívott háromszor, visszahívtam és mondta, hogy a bárban várnak minket.

 -Ezt nem szabad senkinek se tudnia! - mondtam Mario-nak, miközben mentünk a bárba.

-Igen..tudom, ez a kettőnk titka! - mondta Mario. Leértünk a többiekhez, majd megszólalt Ivana:

-Merre voltatok eddig?

-Megállt a lift és másfél óráig kellett várnunk, hogy megjavítsák! - mondtam. A többiek pedig röhögni kezdtek.

-Bepereljük őket! - mondta Lukas.

-Másfél óráig kellett lelkiznem Mario-val.. - mondtam röhögve, mintha semmi se lett volna.

-Elmeséltem a szörnyű gyerekkorom.. - mondta Mario is röhögve.

-Na jól van inkább igyatok! - mondta Jérome, majd lehúztunk 2-2 tequilát és koktélozni kezdtünk a koncert előtt.