Ania szemszöge:
-Nem akarsz táncolni?-kérdezte Mario, miközben szorosan magához húzott és a derekamat fogta mindkét kezével.
-De..csak nem veled!-vágtam rá,majd hátrébb toltam, de ő még mindig fogta a derekam én pedig csak lógattam a kezem magam mellett.
-Féltékeny vagy?-kérdezte kaján vigyorral az arcán majd megfogta a kezeimet és a nyaka körül átfonta.
-Miért lennék?-kérdeztem, majd értetlen fejet vágtam és felhúztam a szemöldököm.
-Talán mert feltűnt a volt barátnőm!-mondta Mario tovább vigyorogva.
-Vakard már le az arcodról ezt a vigyort!
-Nem fogom..mert féltékeny vagy!
-Nem vagyok! Van barátom és szeretem!-mondtam, majd Mario megfogott és magához szorított, megfogta a nyakam és a fejéhez nyomta, a szánk már majdnem összeért,amikor elhajolt.
-Ha szeretnéd akkor régen itt hagytál volna és nem hagytad volna, hogy majdnem megcsókoljalak!-mondta Mario.
-Hülyét csinálsz magadból!
-Én?! Miért?
-Mindenki más észreveszi csak te nem!
-Mit?-kérdezte Mario, és éppen megláttam a háta mögött, hogy Jérome és Ivana smárolnak.
-Fordulj meg!-mondtam, majd odafordítottam. Az arcáról lemosódott a mosoly, összehúzta a szemöldökét és csak állt.
-Simogatod a combját, miközben ő mással flörtöl...tudja mindenki, hogy nem vagy rajta túl, de neki csak egy dologra kellesz..
-Hagyjuk ezt a dolgot!-mondta, majd elindult a boxba. Utána mentem és leültem a többiekhez.
-Én szerintem haza megyek..-mondtam.
-Haza kísérjelek?-kérdezte Mario.
-De nem várod meg Sarah-t? Még Lina is elvan Javi-val!-mondta Lukas.
-Elfáradtam..haza tudok sétálni!
-Jólvan..te tudod, de egyedül nem mehetsz!Megyek veled.
-Megyek én!-mondta Mario, majd felpattant.
-Miért jönnél?-kérdeztem.
-Mert paraszt voltam..hadd tegyem jóvá!
-Jólvan..-mondtam, majd elköszöntünk a többiektől és haza indultunk.
-Szerinted tényleg nem szeret már?-kérdezte, mikor kiértünk a bárból.
-Ki? Ivana?
-Ahan!
-Hát kétlem..figyelj te is láttad, hogy amint eltűntél azonnal rámászott Jérome-ra!
-De már én se szeretem! Túl vagyok rajta csak jó volt újra látni...
-Igen!
-Most meg mi van?
-Volt egy barátom, aki megcsalt, de utána még együtt voltunk egy ideig titokban, majd megint megcsalt és szakítottunk. Nagyon szerettem, de megbántott, azután fél év múlva összefutottunk egy bárban, még nem volt meg Robert, így szingli voltam. Ahogy megláttam feltörtek bennem az érzések, de erőt vettem magamon és megbosszultam. Vissza akartam adni neki azt az érzést, amit én éreztem. Lefeküdtem vele aztán másnap eltűntem. Hívott én pedig közöltem vele, hogy barátom van és semmit se számít ami köztünk volt..Lehet, hogy hazudtam neki, de megérdemelte! Nem tudom, hogy te mit gondolsz Ivana-ról, de ha annyira szereted, hogy eltudod felejteni azokat a dolgokat amit veled tett és még most is kavarni akarsz vele hát tedd...de nem érdemel meg téged!
-Azt mondod?
-Azt...szerintem hagyd! Túl sokszor bántott már meg...
-Te honnan tudod ezt?-kérdezte meglepetten, hogy tudom mi történt.
-Thomastól.
-Ja..értem. És sok pasid volt?
-Nem..tudod olyasmi lány voltam aki olyan szerelmes típus. Volt összesen 4 barátom..és ebből 2-be szerelmes voltam. Nem sokszor engedtem magamhoz közel senkit, mert sokszor bántottak meg.
-Engem közel engedtél?
-Hát hogy érzed?
-Igen..ha elmondasz ilyeneket akkor igen.
-Hát az biztos, hogy nem sokan tudják ezeket a dolgokat! És nem is régóta ismerlek..
-Örülök, hogy megismertelek!
-Én is..-mondtam, majd mosolyogtam egyet.
-Sajnálom ha megbántottalak, csak össze vagyok teljesen zavarodva.
-Semmi baj..-mondtam, majd lefelé néztem, mert a lábam nagyon fájt.
-Mi az?
-Megharagudnál ha levenném a cipőm?
-Nem dehogyis!
-Akkor jó..-mondtam, majd levettem a cipőmet és a kezembe vettem.-Sokkal jobb!-mondtam mosolyogva. És neked sok csajod volt?
-Azt hiszem ja..
-Gondoltam, hogy egy Casanova vagy!-mondtam,majd meglepődve rám nézett és nevetni kezdtünk.
-Na ezt még nem mondták, de valami olyasmi vagyok.-mondta még mindig nevetve.
-Egy éjszakás kalandok?
-Szeretem!-mondta,majd kitört belőlem a nevetés.
-Gondoltam..-mondtam.
-Merre laksz?-kérdezte Mario.
-Az utca végén..-mondtam.
-Akkor már vagy 3 háztömb?
-4!-mondtam.-Vissza mész még a buliba?
-Szerintem ja..iszok még egy kicsit aztán szólok a srácoknak, hogy menjünk.
-Értem..-mondtam, majd a ház elé értünk.-Hát akkor a legközelebbi buliban találkozunk!
-Remélhetőleg..-mondta, majd magához húzott és megfogta a derekam, majd megcsókolt.Hosszan csókolt, gyengéd volt, de ragaszkodó majd eltoltam magamtól.
-Öhmm..akkor szia!-mondtam, majd kinyitottam a kaput és beszaladtam a házba.Becsuktam az ajtót, majd letettem a táskám és neki dőltem a falnak. Mosolyogni kezdtem, aztán elindultam, lezuhanyoztam és befeküdtem Robert mellé, de nem tudtam el aludni, végig a csók járt a fejemben és az, hogy egyre jobban tetszik Mario..
Sarah szemszöge:
Elmentünk egy olyan utcába, ahol már nem volt akkora zaj.Csak sétáltunk és ittuk a sört.Megakartam törni a csendet, így felvetettem egy témát.
-Tudtad, hogy Lukas uncsija vagyok?
-Sokat mesélt rólad, de valahogy sose találkoztunk..
-Miket mesélt?
-Régi gyerekkori sztorikat. Mikor felmásztatok a fára és arról ugráltatok a tóba.
-Huu.. az kemény volt.Utána büntiben is voltunk.
-Mi volt a bünti?-kérdezte nevetve Basti.
-Egész nap ülnünk kellett a tóparton. Semmit se csinálhattunk.
-Ez hol volt amúgy?
-Nagymamánknál..egyszer egy családi összejövetelen.
-Hát akkor jobban tettétek volna ha inkább később ugráltok, hogy ne sokáig legyetek büntetésben..
-Hát kicsik voltunk még..nem volt annyi eszünk!
-Lukas-nak még most sincs..-mondta nevetve Basti, és én is felröhögtem.
-Az biztos..-mondtam, majd belekortyoltam a sörbe.
-És Sven-nel megvagytok?
-Hát..ma hívtam és szerintem megcsal..szóval holnap szakítok.
-Megcsal?-kérdezte Basti meglepetten.
-Ja..de nem érdekel! Inkább beszéljünk másról, okés?
-Persze! De ha gondolod én beszélek vele...!
-Áhh inkább ne..abból balhé lenne, de azért köszönöm!
-Ez lenne a legkevesebb...egy verés nem ártana neki!-mondta Basti és elnevettem magam.
-Mesélsz a volt barátnőidről?
-Mit szeretnél tudni?
-Hány barátnőd volt?
-Nem tudom..volt egy pár, én inkább olyan szerelmes típus vagyok nem az a nagy csajozós!
-És mindegyikükbe szerelmes voltál?
-Nem..2 csaj volt, akit igazán szerettem.
-És mi történt?
-Az egyik elköltözött, mert munkát kapott Brazíliában, a másik pedig megcsalt.
-Meddig tartott?
-Az egyik 2 évig, a másik 2 és fél évig.
-És hogy jöttél rá, hogy megcsal?
-Szerencsétlen volt...Azt mondtam neki, hogy edzésre megyek közben pedig gyűrűt vettem neki, aztán haza értem és rájuk nyitottam...
-Uhh..sajnálom!
-Én nem..kitudja meddig csalt volna a hátam mögött még az esküvő után is. Nincsenek véletlenek..nem véletlen, hogy megcsalt és szakítottunk..
- És mikor volt ez?
-1 éve szakítottunk. Úgy volt, hogy volt egy barátnőm, akivel 2 és fél évig voltunk együtt aztán elment Brazíliába és utána másfél évvel ismertem meg azt aki megcsalt.
-Én megbecsülnélek..-mondtam halkan és lefelé néztem a földre.
-Én is téged..-mondta Basti, én pedig azt hittem, hogy nem hallja, így meglepetten néztem fel.
-Sarah..én eddig nem gondoltam volna, de beléd szerettem. Mikor először megláttalak tudtam, hogy különleges lány vagy, de megtudtam, hogy barátod van és beleakartam ebbe törődni..de nem tudtam. Miután elmentünk bulizni minden egyes percben egyre jobban éreztem azt, hogy szeretlek. Ma el akartalak volna felejteni, azt gondoltam van egy barátod, akivel boldog vagy és nem akarom szétszedni ezt a kapcsolatot..De nem tudok ebbe bele törődni, mert nem akarlak elfelejteni. Szóval..nem akarom, hogy azt hidd, hogy azonnal rád vetem magam ahogy szakítatok.
-Basti..én is szeretlek! Mikor megismertelek beléd szerettem. Sven is észre vette ezt, csak nem akartam belátni, hogy barátom van és mást szeretek, de most, hogy Sven megcsalt így bevallhatom, hogy szeretlek. Most nem akarok semmivel foglalkozni csak veled! Érezzük jól magunkat és ne törődjünk mással.-mondtam, majd Basti megcsókolt. Megálltunk. Fogtam a kezemmel a tarkóját és bele túrtam a hajába, ő pedig szorosan fogta a derekam és így csókolóztunk az egyik lámpa alatt. Aztán megfogta a kezem és elindultunk.
-Visszamegyünk?-kérdezte Basti.
-Ha elfordulunk itt balra, akkor pont a bár háta mögé érünk és akkor hátul betudunk menni!
-Akkor menjünk!-mondta Bastian, majd megszorította a kezem és vissza indultunk a bárba.
-Huu.. az kemény volt.Utána büntiben is voltunk.
-Mi volt a bünti?-kérdezte nevetve Basti.
-Egész nap ülnünk kellett a tóparton. Semmit se csinálhattunk.
-Ez hol volt amúgy?
-Nagymamánknál..egyszer egy családi összejövetelen.
-Hát akkor jobban tettétek volna ha inkább később ugráltok, hogy ne sokáig legyetek büntetésben..
-Hát kicsik voltunk még..nem volt annyi eszünk!
-Lukas-nak még most sincs..-mondta nevetve Basti, és én is felröhögtem.
-Az biztos..-mondtam, majd belekortyoltam a sörbe.
-És Sven-nel megvagytok?
-Hát..ma hívtam és szerintem megcsal..szóval holnap szakítok.
-Megcsal?-kérdezte Basti meglepetten.
-Ja..de nem érdekel! Inkább beszéljünk másról, okés?
-Persze! De ha gondolod én beszélek vele...!
-Áhh inkább ne..abból balhé lenne, de azért köszönöm!
-Ez lenne a legkevesebb...egy verés nem ártana neki!-mondta Basti és elnevettem magam.
-Mesélsz a volt barátnőidről?
-Mit szeretnél tudni?
-Hány barátnőd volt?
-Nem tudom..volt egy pár, én inkább olyan szerelmes típus vagyok nem az a nagy csajozós!
-És mindegyikükbe szerelmes voltál?
-Nem..2 csaj volt, akit igazán szerettem.
-És mi történt?
-Az egyik elköltözött, mert munkát kapott Brazíliában, a másik pedig megcsalt.
-Meddig tartott?
-Az egyik 2 évig, a másik 2 és fél évig.
-És hogy jöttél rá, hogy megcsal?
-Szerencsétlen volt...Azt mondtam neki, hogy edzésre megyek közben pedig gyűrűt vettem neki, aztán haza értem és rájuk nyitottam...
-Uhh..sajnálom!
-Én nem..kitudja meddig csalt volna a hátam mögött még az esküvő után is. Nincsenek véletlenek..nem véletlen, hogy megcsalt és szakítottunk..
- És mikor volt ez?
-1 éve szakítottunk. Úgy volt, hogy volt egy barátnőm, akivel 2 és fél évig voltunk együtt aztán elment Brazíliába és utána másfél évvel ismertem meg azt aki megcsalt.
-Én megbecsülnélek..-mondtam halkan és lefelé néztem a földre.
-Én is téged..-mondta Basti, én pedig azt hittem, hogy nem hallja, így meglepetten néztem fel.
-Sarah..én eddig nem gondoltam volna, de beléd szerettem. Mikor először megláttalak tudtam, hogy különleges lány vagy, de megtudtam, hogy barátod van és beleakartam ebbe törődni..de nem tudtam. Miután elmentünk bulizni minden egyes percben egyre jobban éreztem azt, hogy szeretlek. Ma el akartalak volna felejteni, azt gondoltam van egy barátod, akivel boldog vagy és nem akarom szétszedni ezt a kapcsolatot..De nem tudok ebbe bele törődni, mert nem akarlak elfelejteni. Szóval..nem akarom, hogy azt hidd, hogy azonnal rád vetem magam ahogy szakítatok.
-Basti..én is szeretlek! Mikor megismertelek beléd szerettem. Sven is észre vette ezt, csak nem akartam belátni, hogy barátom van és mást szeretek, de most, hogy Sven megcsalt így bevallhatom, hogy szeretlek. Most nem akarok semmivel foglalkozni csak veled! Érezzük jól magunkat és ne törődjünk mással.-mondtam, majd Basti megcsókolt. Megálltunk. Fogtam a kezemmel a tarkóját és bele túrtam a hajába, ő pedig szorosan fogta a derekam és így csókolóztunk az egyik lámpa alatt. Aztán megfogta a kezem és elindultunk.
-Visszamegyünk?-kérdezte Basti.
-Ha elfordulunk itt balra, akkor pont a bár háta mögé érünk és akkor hátul betudunk menni!
-Akkor menjünk!-mondta Bastian, majd megszorította a kezem és vissza indultunk a bárba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése