41.rész

Ania szemszöge: A szél egyre jobban fújt, és az eső is egyre jobban esett. Hirtelen megláttunk egy boltot, aminek a kirakatában egy hölgy figyelte a kinti történéseket. Gyorsan odaszaladtunk, ő pedig kinyitotta az ajtót.
-Maguk mit csinálnak odakinnt? - kérdezte.
-Sétáltni voltunk, amikor hirtelen feltámadt a szél és szinte minden bezárt, ahova tudtunk volna menni. - mondtam.
-Nyugodjanak meg itt maradhatnak ameddig szeretnének! - mondta kedvesen a hölgy.
-Köszönjük szépen! - mondta Robert. Egy virágboltja volt a néninek. Bármerre néztünk csak gyönyörű virágokat láttunk. Megcsörrent a telefonom, de mivel Mario volt ezért kinyomtam.
-Én Rose vagyok! És Önök? - kérdezte.
-Inkább ti! - mondta Robert.
-Én Ania vagyok, ő meg Robert!
-És nyaralni jöttetek?
-Igen..de ez a vihar eléggé keresztbe húzta a számításainkat. - mondta Robert. A telefonom pedig már harmadjára kezdett csörögni.
-Vedd fel nyugodtan! - mondta Rose.
-Egy pillanat! - mondtam, s arrébb mentem.
-Mondjad! - szóltam bele.
-Ania! Mi van veled? - kérdezte.
-Mi lenne?
-Már vagy háromszor kinyomtál..
-Dolgom volt!
-Hol vagy?
-A városban.
-Nagyon nagy vihar lesz, már mindenki visszaért a hotelbe..
-Jól van na szia! - mondtam, majd rányomtam. Megint hívott, de kinyomtam. "Egy kicsit ő is izgulhat értem..ha egyáltalán izgul értem." - gondoltam.
-És honnan jöttetek? - kérdezte Rose.
-Dortmundból! - válaszolta Robert.
-És mit dolgoztok?
-Én focista vagyok, Ania meg divattervező. - mondta Robert, s mesélni kezdett a karrierjéről. Aztán engem is kikérdezett Rose. Elmesélte Robert, hogy együtt voltunk, s már egy ideje beszélgettünk, amikor a kirakathoz mentem, hogy megnézzem milyen idő van. Az eső zuhogott. Éppen figyeltem,a hogy a szél felborít egy kukát, s a benne lévő szemetet össze-vissza fújja, amikor megláttam Mario-t a boltokat fürkészve futni.

Nagyon megijedtem..nem akartam, hogy bármi baja legyen. Gyorsan kinyitottam az ajtót majd elindultam felé kiabálva.

-Mario!

-Ania! - indult felém. - Már mindenhol kerestelek! - mondta, s magához ölelt szorosan. Felnéztem rá, s szorosan megfogta a kezem. Én pedig elindultam vissza a boltba, s húztam magam után.

-Gyere itt bújtunk meg! - mondtam, s nyitottam volna ki az ajtót, de nem nyílt.

-Mi lett ezzel? - kérdeztem ijedten.

-Nem tudom.. - mondta Mario, s elkezdte nyitogatni, de nem sikerült neki. Belülről Robert-ék is próbálkoztak de nekik sem ment.

-Most mit csináljunk te jó isten?! - kérdeztem idegesen.

-Nem tudom, de felbasz! - mondta mérgesen, miközben még mindig rángatta az ajtót. Odanyúltam a kezéhez, s megrántottuk együtt. És hirtelen az ajtó kinyílt, mi pedig beszaladtunk. Olyan volt, mintha csak azt várta volna a sors, hogy együtt próbáljuk legyőzni ezt az akadályt. 

-Te mit keresel itt? - kérdezte Robert.

-Jöttem megkeresni Ania-t. 

-Jajj de romantikus! 

-Robert fejezd már be! Mario mutatnom kell valamit! - mondtam, s elővettem a telefonom és megmutattam neki a képet Ivana-ról és arról a srácról.

-Ez mi?! - kérdezte.

-Ivana ma egy sráccal járkált kézen fogva én meg követtem őket és hát lefotóztam, hogy elhidd!

-Szakítottam vele..te hát már nem érdekel!

-Tessék? - kérdeztem vissza.

-Miután beszéltünk találkoztam vele és szakítottam, amiért kitalálta azokat a baromságokat!

-Miért? - kérdezte Robert lekezelően.

-Mert neked hiszek..és veled akarok lenni! - mondta Mario, s megfogta a kezem.

-Na persze..azt hiszed, hogy ennyivel lerendezted a dolgokat? - kérdezte Robert, s ellökte mellőlem Mario-t.

-Szerintem ne szólj bele inkább! - mondta Mario.

-De beleszólok, mert szeretem és te csak megbántod! - mondta Robert.

-Most már nem fogom!

-Jó fiúk fejezzétek be! Ezt majd megbeszéljük, ha visszamentünk a szállodába. - mondtam, s hirtelen kopogni kezdtek az ajtón.

40.rész

Ania szemszöge:
Ültem a padon és sírtam, amikor leült mellém Lisa és Lina. Rég beszélgettem velük..én Mario-val voltam elfoglalva és a szerelmi életemmel, ahogyan ők is.
-Ania mi történt? - kérdezték meglepetten.
-Semmi..hosszú! - szipogtam.
-Na mondd már! Régen beszéltünk és ezen szeretnénk változatni.. - mondta Lina.
-Mit csináltok itt? - kérdeztem vissza.
-Vásárolgatunk..de te? - kérdezte Lisa. Jól esett, hogy érdekelte őket mi történt.
-Elindultam reggelizni Mario-val de ez lett a vége. Tegnap este együtt voltunk a parton, de megmondtam neki, hogy válasszon én vagy Ivana. Aztán ott hagytam és lefeküdtem aludni. Később arra keltem, hogy kiabál az erkélyem alatt részegen. Utána szerelmet vallott, megjött Ivana is és balhézott, de Mario-t nem érdekelte. Ezért elmentünk kajálni közben felbukkant a volt barátom és Mario féltékenykedni kezdett, ezért én visszajöttem. Ma pedig Mario nagyon szeretett volna beszélni, ezért eljöttem vele. És közölte, hogy Ivana elmondta neki, hogy szerelmet vallottam neki és hogy ő nem akart megbántani azzal, ahogy elmondta de ő Ivana-t szereti. - meséltem nekik.
-Már megint Ivana?! Hát, hogy forgathatja ennyire át a dolgot? - kérdezte meglepetten Lina.
-Nem tudom..egyáltalán nem érdekli, hogy átveri Mario-t és félrevezeti.. - mondtam.
-De ha ő meg neki hisz..vagy mit mondtál erre? - kérdezte Lisa.
-Elmondtam, hogy mi történt igazából.
-És ő mit válaszolt rá?
-Hogy nem tudja kinek higyjen..Én meg mondtam, hogy akkor döntse el, de nem akarok vele reggelizni.
-Hát jól tetted..hagyj neki időt, hogy gondolkodjon és rájöjjön az egészre, ha aztán is Ivana-t választja lehet jobb, ha megpróbálod elfelejteni! - mondta Lina.
-Azt kéne, de nem megy..eddig is azon voltam.
-És Robert? - kérdezte Lisa.
-Ő meg felidegesített ma..elkezdett veszekedni a volt barátommal, hogy kié vagyok.
-De érzel még iránta valamit?
-Ha vele vagyok igen, viszont ha nem akkor Mario jár csak az eszemben.
-Hát én is azt gondolom, amit Lina. Ha Mario nem él a lehetőséggel, hogy az övé legyél, akkor hagyd! - mondta Lisa.
-Várjatok csörgök! - mondtam, s elővettem a zsebemből a telefonom. Sarah volt az.
-Szia Sarah!
-Szia! Most láttuk a híradóban, hogy vihar várható..jobb ha visszöjöttök!
-Vihar?!
-Igen..elég nagy!
-Rendben, akkor indulunk mindjárt! Puszi! - mondtam majd leraktam.
-Sarah volt, hogy nagy vihar várható és menjünk vissza a szállodába! - mondtam.
-Jó akkor induljunk! - mondta Lina. Felálltunk s hirtelen megláttam Ivana-t egy sráccal kézenfogva nevetgélni. Egy kis utcán sétáltak lefelé. Megakartam tudni ki az, ezért így szóltam:
-Nekem még van egy kis elintézni valóm, de sietek!
-Ne maradj sokáig! - mondták a csajok.
-Rendben, puszika! - mondtam, majd gyors léptekkel elindultam Ivana-ék után.

Sarah szemszöge:
Miután Ania elment visszafeküdtem, mivel az éjjel nagyon keveset aludtam. Már egy jó ideje aludtam, amikor valaki hangosan kopogtatni kezdett. Nagy nehezen kimásztam az ágyból, s kinyitottam az ajtót.
-Jó reggelt kisasszony! Megjött a reggelije! - állt Basti az ajtóban a reggelivel.
-Neked is jó reggelt! - néztem rá álmosan.
-Beengedsz?
-Öhm persze! - mondtam mire ő nevetni kezdett.
-Kicsit álmos vagy még?
-Ahan, te úgy látom már nem!
-Hát nem..na vigyük ki a teraszra a kaját! - mondta Basti, majd kipakoltunk, s falatozni kezdtük a finomabbnál finomabb ételeket.
-Hogy aludtál szivem? - kérdezte Basti miközben puszit nyomott a számra.
-Nehezen aludtam el..úgy, hogy még most visszafeküdtem.
-Jól tetted, a nyaralás azért van, hogy pihenj! - mondta Basti.
-Ma csinálunk valamit?
-Hát, ha megreggeliztünk megnézzük milyen idő lesz és eldöntjük! Amúgy holnap este elmehetnénk a partra, tüzijáték lesz! - nagyon örültem, hogy Basti szeretett volna romantikus progaromakat csinálni, imádom benne, hogy mindig gondol egy kis romantikára.
-Na ez egy jó ötlet! Tuti szép lesz! Na én tele vagyok! - mondtam Bastinak.
-Én is..szóval nézzük meg a híradót!
-Jójó, menjünk be! - mondtam, s bent bekapcsoltam a TV-t. Az időjárásjelentésben elmondták, hogy nagy vihar lesz és inkább maradjunk bent.
-Szóval nagy vihar..jobb, ha valami benti programot találunk akkor ki! - mondta Basti.
-Igen..lehet! Akkor hívjuk fel a többieket, hogy közösen csináljunk itt valamit és jöjjenek vissza! - mondtam.
-Igazad van! - mondta Basti, majd telefonálni kezdtünk.

Ania szemszöge: Majdnem elvesztettem őket, amikor kijöttek egy üzletből. Az emberek között cikáztam, s közben szemmel tartottam őket. Hirtelen a srác megcsókolta én pedig leakartam fotózni, hogy ha megmutatom Mario-nak legyen bizonyítékom is. Éppen fotóztam, amikor Ivana felém fordult, azt hittem meglátott ezért a nekem háttal lévő éppen vásárló srácot magam elé rántottam, s kikukucskáltam. Láttam, hogy nem figyelnek csak smárolnak. Ezért elengedtem a srácot, de ismerős illata volt. Felnéztem és megláttam, hogy Robert az.

-Ania te mit csinálsz? - kérdezte.

-Öhm..semmit. Csak majdnem elestem és megkapaszkodtam benned.

-Nekem úgy tűnt mintha, bújkálnál..

-Bújkálnék?! Hát hogyne.. - mondtam, s nevetni kezdtem.

-Engem nem vársz át..mit csinálsz most komolyan?

-Jó elmondom..de tovább ne add! Megláttam Ivana-t egy másik sráccal és követem őket.

-Minek? - röhögött Robert.

-Nyomozok..kiderítem ki az. Ne röhögj már tök izgi! - mondtam már én is nevetve.

-Beszállhatnék? - kérdezte.

-Minek?! Úgyis csak veszekedni tudsz, hogy kié vagyok..

-Jó tudom, hogy nagyon gyerekesek voltunk és ne haragudj!

-Nem haragszom csak felidegesítettetek.

-Tudom..az kiengesztel ha veszek neked áfonyát meg málnát?

-Mint régen?

-Igen..minden film nézés, napozás és dumálgatás közben azt ettük.

-Emlékszem és igen kiengesztel!

-Akkor gyere itt egy bódé ez az úr mindenféle isteni gyümölcsöt árul, már nem egyszer voltam itt. - mondta Robert, s elindultunk egy idős bácsi és a bódéja felé.

-Jó napot! Egy doboz málnát és áfonyát kérnék!

-Jó napot! Már is adom! Ő a kis barátnője? - kérdezte az úr miközben pakolta a gyümölcsöket a dobozokba.

-Nem..a volt barátnőm! - mondta Robert.

-Pedig nagyon összeillenek..azt hittem együtt vannak! Lehet újra meg kéne próbálniuk..tényleg egymáshoz valóak! - mondta miközben odaadta amit kértünk.

-Hát majd a jövő meghozza! - mondta Robert én meg csak felhúztam a szemöldököm és mosolyogtam a bácsikára.

-Várjanak, kapnak még egy doboz áfonyát, addig is míg megeszik több időt lesznek együtt! - mondta az úr.

-Nem, kifizetjük szivesen! - mondtam.

-Nem..kérem! Ajándék! - mondta a bácsi.

-Hát köszönjük szépen! - mondtuk, majd elmentünk a bácsitól.

-Na legalább van kajánk nyomozás közben is! - mondta Robert.

-Bizony! - mondtam nevetve. - Én nem látom őket..elvesztettük a követendőket!

-Várj..ott vannak csak messzebb siessünk gyere! - mondta Robert, majd megfogta a kezem, s gyors léptekre váltottunk, amikor hirtelen feltámadt a szél. El is felejtettem, hogy Sarah hívott a vihar miatt.

-Felhősödik az ég! - mondta Robert. - Gyorsítani kéne a nyomozást!

-Igen, gyere buktassuk le őket! - mondtam, majd futni kezdtünk a szél pedig csak erősödött. Majdnem utolértük őket, s kiabálni kezdtem Ivana nevét, aki hátrafordult, s gyorsan elengedte a srác kezét.

-Ti mi a francot kerestek itt? - kérdezte idegesen.

-Inkább az a kérdés te mit csinálsz kézen fogva ezzel a fiúval? És miért smárolgattok? Én úgy tudom Mario a barátod..

-Semmi közöd hozzá! - mondta, majd elfordult s tovább ment a sráccal. Megfogtam a vállát, s visszafordítottam.

-Kérdeztem valamit!

-Az engem nem érdekel! - mondta, s rám borította a kávéját, amit a kezében hurcolászott.

-Na ez már több a soknál! - mondtam mérgesen, ő pedig kajánul vigyorgott. - Mit képzelsz magadról?

-Véletlen volt! - mondta, s hirtelen az egyik étterem székeit felborította szél.

-Menjünk valami biztonságosabb helyre! - mondta Robert,s elhúzott Ivana-éktól, ők pedig elindultak a másik irányba.

-Most hagyjuk ezt az ügyet! - mondta Robert. - Majd befejezitek! Gyere! - mondta, s megfogta a kezem. Elindultunk olyan üzleteket keresni, ahol meghúzhatnánk magunkat, de majdnem minden zárva volt..kezdtem megijedni.

39.rész

Ania szemszöge:
Reggel telefoncsörgésre ébredtem.
-Igen? - szóltam bele álmos hangon.
-Szia! Robert vagyok.
-Szia! Hogy-hogy felhívtál? Eddig nem válaszoltál egy SMS-re se.
-Elfoglalt voltam, de már ráérek. Nem reggelizünk együtt?
-Még most keltem.
-Akkor kapsz egy órát elkészülni. Fél 10-re a szobádnál vagyok.
-Rendben. - mondtam, majd letettem. Kikászálódtam az ágyból, kint pedig már várt Sarah.
-Jó reggelt! - köszönt kedvesen, miközben terítette az étkezőasztalt.
-Neked is!
-Itt volt Mario, téged keresett!
-Mikor?
-Nem rég ment el, elég nyúzott volt.
-És beszélgettetek?
-Csak annyit mondott, hogy később visszajön.
-De Robert-tel reggelizek.
-Komolyan? Válaszolt az SMS-ekre?
-Nem, felhívott.
-Akkor szólj Mario-nak, hogy jöjjön később.
-Á majd maximum megvár..Na megyek is összekapom magam.
-Jól van, szólj ha segítség kell!
-Köszönöm! - mondtam, majd kutatni kezdtem a szekrénybe. Végül elővettem egy farmer rövidnadrágot és egy fehér atlétát.

A szememet kihúztam tussal, a szempillám kispiráloztam és a hajam elkezdtem simítani. Kopogtak az ajtón, Sarah pedig kinyitotta. Mario hangját hallottam meg, a szívem gyorsabban kezdett dobogni a tegnap este után. Engem keresett, hallottam mindent. Letettem a hajvasalót, majd kimentem a konyhába, mintha csak egy almáért mentem volna.

-Szia! Hát te? - kérdeztem meglepettséget játszva.

-Szia Ania! Beszélni szerettem volna veled. De készülsz valahova?

-Igen, Robert-tel reggelizem.

-Ja..értem! Mikor?

-Fél tízre jön, szóval egy tíz perc múlva körülbelül.

-Hát akkor gyorsan nem tudnánk pár szót váltani? - kérdezte Mario, de ahogy kimondta kopogtak. Sarah kinyitotta, Robert volt az.

-Hát.. - mondtam.

-Jó majd hívj és beszélünk! Sziasztok! - mondta Mario majd zavartan elviharzott.

-Mit keresett itt Mandzukic? - kérdezte Robert.

-Beszélni akart, de későn jött.

-Jó leszarom, indulhatunk?

-Remélem nem leszel ilyen bunkó..még megigazítom a hajam és igen! - mondtam, majd bementem a fürdőszobába. Épp elkezdtem simítani a hajam, amikor hirtelen meghallottam Nick hangját. "Hányan jönnek még?!" -  gondoltam magamban.

-Nick szia! - mentem ki.

-Robert? - kérdezte rám se hederítve.

-Nick? - kérdezett vissza Robert is mérgesen. -Te mit akarsz itt?

-Ania-hoz jöttem..és te?

-Együtt reggelizünk!

-Én is épp ezért jöttem!

-Fiúk nektek mi bajotok egymással? - kérdeztem.

-Nick lenyúlta a csajom!

-Nem volt a csajod, csak fűzted de engem akart!

-Ez mikor volt? - kérdeztem kikerekedett szemekkel.

-Most nem rég.. - mondta Robert. - Szóval húzzál el, mert Ania-t nem adom.

-Mi van? Menj te, én voltam hamarabb a pasija!

-Na jó menjetek máshova veszekedni, senkié sem vagyok, mivel mindkettőtökkel szakítottunk szóval elég! - mondtam mérgesen.

-Most le van mondva akkor a reggeli? - kérdezte Robert.

-Igen le! Sziasztok! - mondta kinyitva az ajtót.

-Majd hívlak! - mondta Nick kacsintva.

-Az kemény.. - tette hozzá a magáét Robert is. Kimentek én pedig bevágtam az ajtót.

-Hát ezek hülyék.. - mondtam.

-Két ex egy helyen sose jó! - mondta Sarah. - Inkább beszélj Mario-val!

-Hívjam fel?

-Nagyon akart mondani valamit..beszéljetek!

-Igazad van.. - mondtam, majd felhívtam Mario-t.

-Szia!

-Szia!

-Öhm..lemondtam a reggelit, szóval ha még szeretnél beszélni én ráérek! 

-Én is..elmegyünk akkor együtt reggelizni?

-Elmehetünk!

-Akkor megyek érted.

-Rendben.

-Szia! - mondta Mario, majd letettük a telefont. 

-Jön értem. - mondtam.

-Na akkor vegyed a bakancsod! - mondta Sarah.

-Jól van! - nevettem. Mario pedig már kopogott is. Elindultunk lefelé. 

- Miért mondtad le a reggelit? - kérdezte Mario, miközben felvettük a napszemüvegeinket.

-Hát átjött Nick is és veszekedni kezdtek Robert-tel.

-Miért?

-Hát nem kedvelik egymást mert nem rég Nick lenyúlt valami csajt Robert elől..és most meg azon veszekedtek, hogy kié vagyok. Engem meg felidegesítettek ezért elküldtem őket.

-Hát jól tetted. Gondoltam, hogy ilyen ez a Nick gyerek.

-Mindig is nagy nőcsábász volt, ezért is szakítottunk.

-Megcsalt?

-Aha, a végén kiderült, hogy többször is.

-Hívott amúgy Severina, hogy menjünk ma bulizni. - mondta Mario a taxiba beszállva.

-Na ez egy jó ötlet, hiszen nem sokáig maradunk már.

-3 nap..aztán mehetnénk még valamerre.

-Igen, az jó lenne!

-Mi a többiekkel Miami-ra gondoltunk.

-Hát ott még nem voltam, szóval én benne vagyok.

-Én sem..de még használjuk ki ezt a kevés pihenő időt.

-Mindenképp! De miről akartál beszélni? 

-A tegnap estéről. - kezdett bele Mario, én pedig idegesen figyeltem. A kezem izzadni kezdett és idegességemben harapdálni szoktam a számat. Mario-n annyira nem láttam, hogy izgulna ezért kezdtem azt hinni, hogy nem fogja azt mondani, hogy igazak voltak amiket este mondott és szeret.

-Öhm..nem emlékszek a dolgokra, de Ivana elmesélte mi volt. Annyi még megvan, hogy összevesztünk és elmentem inni, de utána semmi. Azt mondta, hogy először Nick-kel voltál és aztán kiosztottalak, mert rám másztál és tisztázni szeretném, hogy Ivana-val járok. Csak tudom, hogy este keményen fejeztem ki magam. De most úgy mondanám el, hogy ne bántsalak meg. Vele járok és őt szeretem, te pedig egy nagyon jó barátom vagy és nem akarlak elveszíteni, mint barátot! - mondta Mario, én pedig lefagytam, hiszen abból amit Ivana mondott semmi nem volt igaz. Össze-vissza hazudozott Mario-nak az estéről. El se mondta neki, hogy szerelmet vallott nekem..csak olyanokat kitalált, hogy rámásztam. Ez a nő egy kígyó, nagyon kezdett elegem lenni belőle. 

-Mario te ezt elhiszed?! Ez egy nagy hazugság! Nem másztam rád és nem osztottál ki..Épp ellenkezőleg! Az erkélyem alá mentél és kiáltozni kezdted a nevem. Én kimentem és szerelmet vallottál, aztán elmentünk kajálni és találkoztunk Nick-kel, beszélgettünk te pedig bunkóztál vele, meg nem hagytad hogy kettesben legyek vele. Ivana-val összevesztem ezért eljöttem, aztán nem tudom ti mit csináltatok.

-Mi van? Szerelmet vallottam?

-Igen..

-Akkor Ivana miért mondta azt, hogy te másztál rám?

-Hát fogalmam sincs, gondolom, hogy megint összeugrasszon minket.

-Miért tenne ilyet?!

-Egy hét alatt jobban kiismertem mint te több év alatt. Még most is az orrodnál fogva vezet! Ha nekem nem hiszed el kérdezd meg Nick-et. 

-Én már nem tudom kinek higyjek..

-Jó szerintem hagyjuk ezt a reggelit, inkább gondolkozz egy kicsit, hogy eddig ki is az aki hazudozott neked! Nem kell, hogy nekem higyj, de akkor hagyjuk is egymást! Álljon meg kérem kiszállok! - mondtam a sofőrnek, majd ki is szálltam. Mario tovább ment egy szót sem szólva én pedig sétálni kezdtem a városban. Miért kell ennek az Ivana-nak mindenbe beleszólnia? Hagyjon már minket..Mario meg vegye észre, hogy milyen is ez a nő! Annyira naív..hogy találhat az a hülye ilyeneket ki?! Nagyon mérges voltam..leültem egy padra és sírni kezdtem. Hogy lehetek ilyen szerencsétlen a szerelmben?!

38.rész

Ne haragudjatok, hogy ennyit késett a rész, de a suli kezdés óta nincs olyan sok időm..de próbálkoztam azért! Remélem tetszeni fog :D
Ania szemszöge: Lefeküdtem, hogy aludjak de nem tudtam..Végig Mario járt az eszembe, így inkább bekapcsoltam a laptopom és sorozatot néztem, amíg el nem álmosodtam. Egyszercsak kiabálást hallottam. Megismertem a hangot..Mario volt az és lentről kiáltozta, hogy "Ania!" Kiszaladtam az erkélye, majd megláttam a hotel előtt egy piás üveggel a kezében, részegen kiabálni.
-Itt vagyok..csak ne ordíts már!
-Szerelmem..végre! Gyere le hozzám..
-Milyen szerelmem?
-Te vagy a szerelmem..nem Ivana nehogy azt hidd!
-Jó majd máskor beszéljük meg, késő van! - mondtam, s hirtelen Ivana jelent meg Mario háta mögött.
-Te mi a francot ordibálsz itt?
-Szerelmet vallok Ania-nak.
-Mit csinálsz? Dehogy vallassz..én vagyok a barátnőd hülye!
-Az lehet, de belül egy hang azt mondja, hogy Ania-t szeretem...
-Mit csináltál vele? - nézett fel rám Ivana.
-Én semmit.. - röhögtem azért is Ivana arcába.
-Csak elrabolta a szívem! - mondta Mario, én pedig nevetni kezdtem.
-Szerintem menjetek fel a szobátokba és aludjatok! - mondtam.
-Nem akarok aludni, menjünk bulizni! - vágta rá.
-Dehogy megyünk, már késő van! - mondta Ivana.
-Ha felmegyünk kicsit utána lenyugszol és jöhetünk?
-Igen! - vágta rá Mario.
-Akkor gyorsan felkapok valamit! - mondtam, majd felvettem egy fehér atlétát, egy farmerrövidnadrágot és a fehér rövidszárú tornacipőm. Leszaladtam, majd elindultunk a városba.

-És most mégis mit akartok csinálni? - kérdezte Ivana.
-Inni?! - mondta Mario.
-Dehogy inni! Beülünk valahova és eszünk valamit! - mondtam.
-Ja jó az is megteszi! - helyeselt Mario. Egy fiú csapat jött el mellettünk, és hallottam, hogy az egyik srác megemlíti a nevem, így hátrafordultam. A srácok is megfordultak és megpillantottam a volt barátomat, Nick-et.

-Hé Ania! - szólalt meg.

-Nick! Sziasztok! - álltam meg én is. Odajöttek, majd jól megölelgettem. - De régen találkoztunk! Mi újság?

-Hát igen..vagy 3 éve! Nincsen semmi jöttünk nyaralni. Veled?

-Mi is!

-Csá Mario vagyok! - fogott Mario kezett Nick-kel.

-Heló! Ő a barátod?

-Nem.. - mondtam.

-Az enyém! - szólt közbe Ivana. - Ivana vagyok!

-Én meg Nick! Ania volt barátja.

-Ki gondolta volna?! - szólalt meg Ivana lenézően.

-Merre mentek? - kérdezte Nick.

-Eszünk valamit, mivel Mario kicsit részeg.

-Azt észrevettem.. - nevetett Nick. - Elmegyünk veletek, mivel a csajok leánybúcsún vannak.

-Kinek van leánybúcsúja? 

-Az egyik haverunk barátnőjének, neki meg holnap lesz a legénybúcsúja, ezért ma pihenünk!

-Ajjaj, akkor keressünk valami helyet! - mondtam. Jó volt újra látni Nick-et, tényleg nagyon rég találkoztunk már. Fél évig jártunk, elég bonyolult kapcsolat volt. Beszélgettünk, hogy kivel mi történt azóta. Mario pedig folyton fürkészte Nick-et. Néha haverkodott vele, néha bunkó volt, de egy percre se hagyott vele kettesben, pedig Ivana megpróbált mindent. 

-Szóval focista pasid van? - kérdezte Nick.

-Hát volt.. - mondtam. - Neked mizu a csajokkal?

-Igazából nincs senkim, csak kavargatok.

-Na ez remek hír, itt lesz akkor Ania! - szólalt meg Ivana.

-Dehogy lesz! - vágta rá Mario. Mi meg csak röhögtünk, amikor veszekedni kezdtek.

-Még mindig olyan jó nő vagy mint voltál! - mondta Nick, s megsimogatta a combom.

-Te is jól tartod magad!

-Ugyanolyan jól smárolsz is?

-Hát lehet még jobban! - mondtam nevetve.

-Majd kiderítem én! - mondta Nick, beleharapva az ajkaiba. Régen is mindig ezt csinálta, ezzel megőrjít.

-Ezzel a Mario-val mi van? - kérdezte miközben Mario kiment a mosdóba.

-Semmi..barátok vagyunk, ő Ivana-val jár. - mondtam.

-Nekem nem úgy tűnik..

-Bonyolult téma..úgy volt, hogy.. - kezdtem volna bele, de hirtelen Nick mellett termett egy szőke hajú, agyon sminkelt hölgyemény. Megcsókolta, amin Nick is meglepődött majd nagy nehezen kinyögött egy "Sziasztok"-ot.

-Ania ő itt Lucy! Tegnap együtt voltunk, Lucy ő a volt barátnőm Ania! - mutatott be minket egymásnak. Én kezet ráztam vele mosolyogva, ám ő elég flegma volt, így nem erőltettem a dolgot.

-Nincs kedved feljönni? - kérdezte Nick-et.

-Most beszélgetünk Ania-val..

-Add meg a számod, és felhívlak majd! - mondtam.

-Ja okés! - mondta, majd beírta a telefonomba a számát és lelépett a csajjal.

-Neked szimpi ez a Lucy? - kérdezte Ivana, miközben falatoztuk a hamburgert.

-Hát nem annyira, de nem ismerem.

-Tudtam én..zavar, hogy együtt mentek el!

-Dehogyis, Nick már a múlt!

-Eddig azt hittem Mario is, de nem..

-Nekem még nem annyira a múlt hiszen nem régen történt köztünk a dolog, ám neked eléggé a múlt. - mondtam röhögve.

-Akkor is velem jár!

-Miközben engem szeret..jó kapcsolat!

-Semmi közöd ehhez! - mondta Ivana. - Szóval neked is ízlik?! - javította ki magát, amikor meglátta Mario-t közeledni. 

-Na ebből elegem van! Én megyek a hotelbe! - mondtam, majd felálltam. - Mario kérlek fizesd ki, majd holnap visszaadom.

-Állj már meg! Most mi az?

-Kérdezd a barátnődet! - mondtam, majd kimentem, fogtam egy taxi-t és visszamentem a hotelbe. Újra visszavettem a pizsim, befeküdtem az ágyamba és zenét hallgattam. Azon gondolkoztam, hogy az ember részegen igazat mond?! Mert ha igen, akkor Mario miért csak részegen mondja, hogy szeret? Gyáva ahhoz, hogy megpróbálja elmondani őszintén az érzéseit. Viszont Nick ugyanolyan helyes, mint volt. És ugyanolyan nőcsábász is..

37.rész

Sarah szemszöge: Amint kiértünk a hotelből próbáltam keresni Basti társaságát, de ő nem igazán az enyémet. Ezt meguntam, úgy hogy odasiettem mellé, majd így szóltam:
-Figyelj Basti..tudom, hogy mi a baj, de nem kéne haragudnod! Bevallom, hogy elég bunkó voltam este, hogy Sven-nel foglalkoztam, de nem azért mert szeretem..csak tudod a női büszkeségem. Rosszul esett, hogy már túl van rajtam.
-De az miért esik szarul?
-Mert bántotta a büszkeségem, hogy ilyen hamar túl lett rajtam.
-Aha..hát most már értem. Örülök, hogy elmondtad! - mondta, majd magához ölelt. Basti-val bármit megtudtam beszélni. Megértett és nem olyan volt, mint Sven, hogy hetekig nem szólt hozzám és bunkózott. Vele minden más volt és megint kibékültünk. Már el akartam mesélni Ania-nak, mikor a bárba értünk de még mindig nem jöttek vissza Mario-val. Hívtam háromszor és fel sem vette. Kezdtem izgulni.
-Ezek merre vannak már? - kérdeztem.
-Nem tudom, de nyugi itt lesznek mindjárt! - mondta Basti.
-És ha valami baj van?
-Nincs baj, Mario-val van! - válaszolta Basti. Elgondolkoztam, hogy mi sülhet ki abból, ha Ania kettesben van Mario-val..De elhesegettem a gondolatot és kortyolni kezdtem a vodka-narancsom. Miután megjöttek elmeséltük egymásnak mik történtek aztán azt mondta szeretne kicsit gondolkozni szóval hagytam hadd menjen. Én pedig odamentem Basti-hoz.

Ania szemszöge: Álltam a bárpultot támasztva a bal oldalamon Mario-val. Éppen a többieket fürkésztem, amikor megfogta a derekam, a keze pedig lecsúszott és belemarkolt a fenekembe. Szúrós pillantást vetettem rá, ő pedig elengedte azt. Gyorsan megnéztem, hogy Ivana látta-e de szerencsére éppen a pultossal flörtölt. Majd felénk fordult, mintha csak megérezte volna.
-Szóval mikor indulunk?
-Nem tudom, majd hamarosan.. - válaszolta Mario én meg unottan elfordultam. David tűnt fel hirtelen mellettem egy üveg sörrel a kezében.
-Mizu Ania? - kérdezte.
-Semmi sincs..iszogatok magányomban.
-Most már nem, mivel idejöttem!
-Aranyos vagy! Na és mesélj, veled mi újság?
-Tegnap megismertem egy nagyon szép lányt.
-Na és megint futókaland?
-Nem..most ez más. Tudod ő különleges és nem olyan mint a többi lány, nem a pénzemre hajt!
-Ezt miből gondolod?
-Abból, hogy más lányokkal már a találkozások elején flörtölünk vagy akár smárolunk. Én meg véletlen leborítottam a sörömmel és így ismerkedtünk meg. És azzal kezdtük, hogy beszélgettünk, meséltünk magunkról, ilyesmi. És nem volt vele semmi, amit nem is bánok! Azt mondta tudja ki vagyok, de bevallotta, hogy nem szereti a focistákat, mivel volt egy barátja aki focista volt és jól keresett, de kezdett megváltozni, egoista lett és bunkó, ezért szakítottak. Szóval nem a pénzre megy..
-És mi a neve?
-Katja. És képzeld a legjobb barátnőivel jött és az egyikük bejön Jérome-nak.
-És mit csináltatok?
-Sétálgattunk meg fürödtünk négyesben a parton.
-Hát hallod ezt örömmel hallom, nem lehet örökre csak csajozni. És úgy látom elcsavarta a fejed ez a nőszemély.
-Én is örülök nagyon! És Jérome és Sherin közt is alakul a dolog.
-És Sherin? Ő se olyan?
-Nem, én őt is megkedveltem már. Nagyon aranyos, pont Jérome-hoz való, olyan belevaló!
-Na hát akkor szurkolok nektek, remélem végre lesz egy normális kapcsolatotok!
-Hát én is..és veletek mi van?
-Mármint kivel?
-Mario-val!
-Nincs semmi, együtt van Ivana-val szóval barátok vagyunk, vagyis azon vagyunk.
-Sikerül azok után amin keresztül mentetek barátként ránézni?
-Hát nem tudom David, rajta vagyok az ügyön.
-Nem hiszem, hogy Ivana lenne neki az igazi, mert ő olya.. - mondta David, de nem tudta befejezni a mondtatot, mivel Lukas felénk kiáltott, hogy induljunk a koncertre. Lementünk a bárból a partra, ahol felvolt állítva egy nagy lelátó és egy színpad. A lelátó egy része elvolt kerítve a páholynak, ide ültünk mi. Severina a koncert előtt feljött hozzánk és beszélgettünk. Majd kevés várakozás után elkezdődött a koncert. Rengeteg ember volt ott. Az első száma az Italiana volt, amikor meghallották az emberek visítozni kezdtek. Ezzel már elkezdődött a buli. Mindannyian ismertük, úgy hogy felálltunk a helyünkről és tombolni kezdtünk. Énekeltünk, táncoltunk és Mario oda-oda pillantott vigyorogva. Visszamosolyogtam rá, majd folytattam amit elkezdtünk. Minden számot végig énekeltünk és buliztunk. Nagyon nagy élmény volt a tengerparton élő zenére így bulizni.

Miután vége lett Severina koncertjének mindenki elment aludni, mivel ma kibuliztuk magunkat. Ám én még nem voltam álmos, így elindultam sétálni a parton. Elmentem messzire egy eldugottabb részre. Levettem a cipőm és a meleg homok csiklandozta a lábam. Csak a tenger hangját lehetett hallani. Megnyugogtatott. Szerettem volna gondolkozni kicsit, hogy akkor mi is lesz ezután, de ezt megint megzavarta valaki.
-Hé kisasszony vegye vissza a cipőjét mert tájvédelmi körzet területén sétálgat! - hallottam kiabálni egy ismerős hangot. Odafordultam, Mario volt az.
-Miért jöttél? - kérdeztem.
-Csak jót akartam.. - válaszolta. - De ha nem látsz szívesen elmehetek, csak nem vagyok még álmos és láttam, hogy eljöttél!
-És Ivana?
-Ő elment a városba a barátnőivel.
-Miért nem mentél velük?
-Mert nem ismerem egyik pasiját sem, amúgy meg a csávók együtt mentek sörözni, a lányok meg a városba.
-Ja..hát ha már ilyen sokat sétáltál utánam akkor maradj nyugodtan!
-Jól van akkor, ezt a választ vártam. De hogy találtad ezt a helyet?
-Nem tudom..csak sétáltam a parton és elhagytam a nyaraló részt és idetévedtem. Annyira megnyugtató..
-Igen..hallani a tengert.
-Bizony. - mondtam bólogatva, majd leültem a meleg homokba. -  Milyen furcsa, hogy még ilyenkor is ilyen jó idő van.
-Igen meg a homok is milyen meleg! - mondta Mario leülve mellém. -  Volt egy barátnőm, akinek volt egy meleg haverja..szerintem bejöttem neki! - mondta röhögve Mario.
-Szerinted te kinek nem?! - kérdeztem röhögve. - Tényleg Ivana-val, hogy ismerkedtetek meg?
-Miért kérdezed?
-Kiváncsi vagyok, hogy izgalmasabb-e, mint a mi találkozásunk.
-Nem izgalmasabb.
-Na de meséld már!
-Hát még a Dinamo-ban játszottam és megnyertük a bajnokságot, így buli volt. Ivana meg akkor lett egy sport TV-nél riporter. Az egyik barátnőjével jöttek a buliba és egy részeg csapattársam rámászott, én meg mondtam a srácnak, hogy a pultnál várja egy csaj, akit beszerveztem neki és így elment én meg dumálgatni kezdtem Ivana-val. Aztán elmentünk sétálni meg iszogattunk utána meg nálam aludt. Azután sokáig nem is beszéltünk és egy edzésünkről műsort csinált a csatorna, ahol volt és riportokat csináltak velünk, így ő is. Aztán újra beszélgettünk meg találkoztunk és összejöttünk. Mi lettünk Horvátország álompárja, a focista meg a riporter csaj. Aztán eligazoltam a Wolfsburg-ba és kiköltözött velem, aztán megcsalt, én visszafogadtam és megint megcsalt. Utána visszaköltözött Zágrábba és azóta csak abba a buliba találkoztunk.
-Álompár voltatok? - kérdeztem vissza.
-Igen..annak számítottunk.
-És nem félsz attól, hogy megint megcsal?
-De..viszont bízok benne.
-Épp ezt használja fel ellened..
-Mi van?
-Nem láttad, hogy flörtölt a bárpultossal?!
-Ania te nem tudod mit beszélsz..
-Mi az, hogy nem tudom? Hát vak vagy?! Ott ültél mellette! - mondtam már kiabálva.
-Miért csinálod ezt velem?
-Mit?
-Ezt..te nem látod milyen aranyos vagy mikor mérges vagy! - mondta Mario, majd megcsókolt. Lefeküdt a homokba és magára húzott, lehámoztam a felsőjét és kicsatolta az övét, majd lehúzta a gatyáját. Levette a felsőmet, majd lerántotta a szoknyámat, de hirtelen észbe kaptam és felültem az ölébe.
-Mario ne csináld ezt..megcsalod Ivana-t. - mondtam.
-Miért érdekel az téged? - ült fel ő is, de megfogott, hogy ne essek le a lábáról.
-Azért mert...csak barátok lehetünk. Egyszerre két lánnyal nem lehetsz!
-Ania..
-Ha csak arra vagyok jó, hogy lefeküdj velem, akkor köszönöm de elég volt ebből! Ivana a barátnőd én pedig csak egy barátod vagyok..hiba volt az ami ma a liftben történt, és nem akarok még egy ilyen hibát elkövetni! - mondtam, majd felpattantam, felvettem a szoknyám, majd a felsőmet is.
-Te is tudod, hogy nem csak arra kellessz!
-Nem..sajnos nem úgy veszem észre! Menj keresd meg Ivana-t és tégy amit akarsz én visszamegyek a hotelba! - mondtam, majd megfogtam a cipőm és futni kezdtem, mivel Mario is gyorsan öltözni kezdett és utánam indult.
-Ania várj meg! - hallottam, hogy kiabál, de annál gyorsabban futottam. Ráébredtem, hogy szeret velem lenni, de van valami ami visszatartja. Nem leszek valakinek csak a második, az akivel lefekszik ha kedve tartja. Azt akarom, hogy az egyetlen legyek neki! Egy jó ideig még futottam, aztán beértem a hotelbe, a lift felvitt a szobánkba. Benyitottam, de Sarah már lefeküdt, így inkább gyorsan lehámoztam magamról a ruháimat és beálltam a zuhanyzóba.

36.rész

Ania szemszöge: Miután Sarah felkelt megreggeliztünk és kibeszéltük a Basti ügyet. Elterveztük, hogy ma csak ketten kényeztetjük magunkat. Éppen készülődtünk, amikor átjött Lukas. Sarah-val akart kettesben beszélgetni ezért én addig felvettem egy fehér ujjatlan ruhát, egy fehér szandit a hajamat pedig összekötöttem. Kis spirált raktam a szememre és semmi mást, mivel wellness-be mentünk nem akartam túlzásba vinni.
-Szóval jobb, ha megbeszélitek! - mondta  a végső mondatot, az ajtót nyitva Lukas. - Este találkozunk! Puszi Ania! - kiabált felém Lukas.
-Puszika! - mondtam. - Na mit beszéltetek? - kérdeztem Sarah-t, aki éppen felkontyolta a haját.
-Csak azt mondta, hogy Basti eléggé kivan..és megkéne beszélnünk. De fogalmam sincs mit mondhatnék neki..
-Hát az igazat..
-Lukas is ezt mondta, de én tényleg nem szeretem Sven-t! Neked elmondanám, ha nem így lenne..
-Tudom! De ma nem foglalkozunk a fiúkkal..majd este megbeszélitek! - mondtam.
-Ma csak wellness! - mondta Sarah és elindultunk a városba. Egész nap szaunáztunk, masszíroztattuk magunkat, pakolásokat vettünk és lazítottunk. Miután hazaértünk elkezdtünk készülődni az estére.
Rajtam ez a szett volt:

Ez pedig Sarah-n:

Éppen elkészültünk, amikor a többiek kopogtak az ajtónkon. 

-Indulhatunk? - kérdezte Lukas az ajtóban állva.

-Persze! - mondtuk. Mario Ivana kezét fogva állt meg mellettem. Ivana végig mért majd vágott egy flegma arcot. Mario-n egy sötét farmering és egy fekete gatya volt. Elindultunk lefelé, már éppen kiszálltunk a liftből, amikor eszembe jutott, hogy fenn hagytam a telefonom a szobánkba.

-Halljátok fent maradt a telefonom..majd utánatok megyek! - mondtam.

-Nekem meg a pénztárcám.. - mondta Mario a zsebeit kutatva.

-Na menjetek akkor, a bárban alapozunk, odagyertek! - mondta Basti, mi pedig visszaszálltunk a liftbe. Benyomtam a 8-as gombot, mivel mi ott laktunk. Mario pedig benyomta a 7-est.

-A hetediken lakunk drága!

-A nyolcadikon! - mondtam, majd megnyomtam megint a 8-ast.

-Nem! - mondta Mario, majd többször benyomta a 7-est, és hirtelen leállt a lift. 

-Na de jó vagy..leállt a lift!

-Úgyis tovább megy!

-Hát ez kurvára megállt..most mit csináljunk?

-Nyugi még van 2 és fél óra a koncertig..egyszer el fog indulni! - mondta Mario az órájára nézve.

-Hívjunk fel valakit! 

-Okés, hívj!

-A telefonomért jöttünk vissza észlény..add a tied!

-Ivana táskájába van..

-Ez most komoly?

-Hát nem most jutunk ki innen.. - mondta Mario majd nekidőlt a falnak. - Ne legyél már ilyen feszült, úgyis megjavítják hamarosan és megyünk a koncertre!

-Nem akarok itt meghalni.. - mondtam, Mario pedig röhögni kezdett.

-Lazíts már! Nem fogunk meghalni! Max abba, hogy agyon csikizlek! - mondta és hirtelen csikizni kezdett.

-Ááh ne már! - mondtam röhögve és próbáltam kikászálódni a szorításából, de hirtelen összeakadtak a lábaim és elestem. Mario-t pedig magamra rántottam.

-Te hülye mondtam, hogy ne csikolj! - mondtam röhögve.

-Megmentettelek!

-Nem haltam volna meg..csak reflexből megfogtál!

-Ne magyarázkodj..direkt akartál magadra rántani! - mondta Mario, miközben rajtam feküdt. Egyre közelebb hajolt, az orra már a orromhoz ért. Éreztem ahogy veszi a levegőt, majd megcsókolt. Átkaroltam a nyakát és beletúrtam a hajába. Átfordultunk, s most én voltam felül. 

Kicibzározta a felsőmet, majd lehámozta rólam. Én pedig kigomboltam az ingjét és végigsimítottam kockás hasán. Lehúztam róla az inget, majd kicsatoltam az övét és kigomboltam a gatyáját. Ő pedig lehúzta rólam a szoknyámat, majd felpattant és felkapott az ölébe. Nekitolt a falnak és lehúzta rólam a tangám, majd kicsatolta a melltartóm, én pedig letoltam a boxerét...

Később:

Ott feküdtünk a liftben meztelenül kettesben. Mario a feje alá tette az ingjét, és az egyik kezét. Én pedig a mellkasán feküdtem és simogattam a hasát, ő pedig a másik kezével a karomat.

-Nem kéne felöltöznünk? Nagy balhé lenne ha meglátnának így minket..

-Igazad van! Öltözzünk! - mondta Mario, majd felkapkodtuk a ruháinkat és hirtelen be is indult a lift. Mintha a sors így akarta volna..Felértünk a 8.-ra és egy hölgy állt a lift előtt.

-Elnézésüket kérjük a kellemetlenségekért, itt van 2 ajándékkosár, mégegyszer sajnáljuk! - mondta, mi pedig elvettük a kosarakat.

-Semmi baj, köszönjük! - mondtam, majd berohantam a telefonomért a szobába, addig Mario is a pénztárcájáért. Még volt egy óra a koncertig. Sarah hívott háromszor, visszahívtam és mondta, hogy a bárban várnak minket.

 -Ezt nem szabad senkinek se tudnia! - mondtam Mario-nak, miközben mentünk a bárba.

-Igen..tudom, ez a kettőnk titka! - mondta Mario. Leértünk a többiekhez, majd megszólalt Ivana:

-Merre voltatok eddig?

-Megállt a lift és másfél óráig kellett várnunk, hogy megjavítsák! - mondtam. A többiek pedig röhögni kezdtek.

-Bepereljük őket! - mondta Lukas.

-Másfél óráig kellett lelkiznem Mario-val.. - mondtam röhögve, mintha semmi se lett volna.

-Elmeséltem a szörnyű gyerekkorom.. - mondta Mario is röhögve.

-Na jól van inkább igyatok! - mondta Jérome, majd lehúztunk 2-2 tequilát és koktélozni kezdtünk a koncert előtt.

35.rész

Ania szemszöge:
Befeküdtem az ágyamba, majd próbáltam kiűríteni az agyam, hogy el tudjak aludni. Ám ez nem volt olyan egyszerű. Csak az járt az eszembe, hogy "Miért?". Miért szerettem bele Mario-ba? Miért nem vagyunk már régóta együtt? Miért kinlódunk ennyit? Vajon miért választotta Ivana-t? Miért nem tudom felfogni, hogy nekünk nem fog sikerülni? Csak ezek a kérdések cikáztak a fejemben. A szívem azt mondta harcoljak érte, mert szeretem. Az eszem ennek az ellenkezőjét szerette volna, azt, hogy hagyjam Mario-t és adjak egy esélyt Robert-nek. De rájöttem, hogy Robert csak akkor ébreszt fel bennem érzéseket ha együtt vagyunk. Egyébként Mario az akire éjjel-nappal gondolok..Úgy döntöttem kimegyek a teraszra, mivel sehogy sem tudtam elaludni. Kinyitottam az ajtót, majd elkényelmesedtem a széken. Oldalra pillantottam és Mario is éppen kint ült.
-Nem tudsz aludni? - kérdezte miután észrevette, hogy megláttam.
-Nem igazán.. - mondtam a tengert nézve, a pillantását kerülve. De éreztem, hogy figyel.
-Én sem..csak forgolódtam. És kétlem, hogy egy ideig tudnék.
-Eddig leakart ragadni a szemem, de mire odakerült a sor, hogy aludjak addigra kiment az álom a szememből.
-Mi iszogatni voltunk a fiúkkal.
-Berúgtatok?
-Nem, csak épp eleget ittunk. Majd holnap..vagy is az már ma.
-Miért mi lesz ma?
-Egy híres horvát énekes lép fel.
-Severina?
-Ismered?
-Voltam egy fellépésén meg délután összefutottunk vele, itt lakik.
-Igen, azt tudom én ajánlottam neki a helyet.
-Meghívott a koncertre.
-Igen? Akkor jön mindenki!
-Mi is úgy terveztük.
-Ennek örülök!
-Volt köztetek valami?
-Miért?
-Hát kérdezősködött rólad meg mondta, hogy jó pasi vagy.
-Inkább hagyjuk..
-Szóval igen..ki gondolta volna?!
-Egy éjszaka volt, semmi több..te meg már kombinálsz.
-Nem mondtam semmit..
-De gondoltál..
-Néha nem árt gondolkozni..ez egy jó tanács számodra!
-Na ne mondd már! Komolyan? - játszotta a hülyét Mario.
-Ha nem játszod el akkor is hülye vagy! - mondtam röhögve.
-Óh várj! - mondta, majd elvette az asztalról a telefonját. - Igen? Na szia! Most? Ülök a teraszon, miért? Ahj hagyjál már.. Nem tudsz egyedül jönni? Most minek menjek oda? Itt ülök egy szál boxerbe..Jajj ne csináld már! Jó akkor bulizzál még kicsit, egy óra múlva ott vagyok! Szia! Én is.. 
-Ne haragudj! Csak Ivana hívott, hogy menjek érte valami buliba. De még dumálhatunk mert egy óra múlva megyek! - mondta visszarakva a telefont az asztalra, újra felém fordulva Mario.
-Jaa.. - mondtam.
-Robert?
-Mi van vele? - kérdeztem vissza.
-Hát mi van köztetek?
-Mi lenne?
-Te mindenre kérdéssel válaszolsz?
-Te is azt csinálod!
-Na de most komolyan..Van köztetek valami, nem? Mármint szereted gondolom..
-Miből gondolod?
-Ahj Ania..látszik, hogy nem felejtetted még el!
-Hagyjuk ezt a témát..inkább beszéljünk arról, hogy mi van veled meg Ivana-val?
-Megvagyunk..
-Te miért nem mentél vele bulizni?
-Csajos bulit tartanak!
-Ahan értem..
-Majd valamikor elviszem vacsizni.. - kezdett bele, de megint megcsörrent a telefonja. -  Na mondjad! Jó nem baj..persze! Akkor csörgess, ha induljak! Puszi! 
-Megint Ivana volt, igaz? - kérdeztem felhúzva a szemöldököm.
-Öhm..igen.
-Jól van én inkább megyek alszok..már biztos vár menj inkább! - mondtam lassan felállva a székemből.
-Nem..pont azért hívott, hogy később menjek!
-Ja..nem baj én megyek!
-Ne már Ania..nem sokszor tudunk kettesben beszélgetni.
-Nem kéne nekünk kettesben beszélgetni..
-Miért ne?
-Ivana még kiveri a hisztit..szóval tényleg jobb, ha megyek! Na jó éjszakát! - mondtam, majd kinyitottam az ajtót és meg se várva a választ gyorsan bementem a szobába. Lefeküdtem az ágyba, majd elővettem a telefonom és a headset-em, hogy zenét hallgassak majd hirtelen kinyílt az ajtó. Odapillantottam és megláttam Mario-t.
-Te hogy kerülsz ide? - kérdeztem meglepetten.
-Átmásztam! - mondta büszkén vigyorogva.
-Te megőrültél? Hogyan?
-Azt nem tudom..de valahogy sikerült.
-Még szerencse, hogy egymás mellett van a két erkély..de te hülye vagy! Miért másztál át?
-Mert nem úgy váltunk el, ahogy szerettem volna..
-Miért hogy szeretted volna?
-Hát nem így az biztos..
-Figyelj..dolgod van! Mássz vissza és menj Ivana-ért!
-Miért nem akarsz látni?
-Mi van?
-Már másodjára rázol le..
-Figyelj Mario aludni szeretnék..elfáradtam, neked meg dolgod van! Mellesleg még nehéz barátként néznem rád, mivel Ivana-t választottad. - mondtam flegmán.
-Szóval itt a bökkenő..Ania én tényleg nem akarok veled rosszba lenni!
-Másodjára kérsz arra, hogy "legyek a barátod"..most már az leszek! Na de most menj!
-Tényleg sajnálom..Ölelést azért kapok?
-Persze! - mondtam, majd megöleltem mosolyt eröltetve az arcomra. Ahogy megöleltem és beszívtam az illatát újra azt éreztem, hogy hiányzik..de csak a barátom lehet. Egyszerűen nem tudtam beletörődni, hogy ő már másé. Nem csókolhattam meg..csak egy ölelés járt. Majd eltoltam magamtól, hogy ne fájjon még jobban.
-Hát akkor jó éjszakát! - mondta majd elindult kifelé.
-Kimegyek le ne ess! - mondtam, majd kimentünk. Mario felmászott az erkély korlátjára és a szálloda falának patkáján keresztül visszamászott az ő teraszukra. Én pedig csak álltam ott és figyeltem nehogy valami baja essen. Aztán épségben leszállt a korlátjukról, integett majd bement, ahogy én is. Lefeküdtem az ágyba majd el is pilledtem.

Reggel arra ébredtem, hogy leütöttem a telefonom az éjjeli szekrényről. Kikászálódtam az ágyból, majd kimentem. Sarah még javában aludt. Rendeltem reggelit, majd kiültem a teraszra. Csak figyeltem az embereket az utcán, az embereket akik már fürödtek a tengerben. És ezt a pillanatot Ivana hangja rontotta el.
-Hé Ania!
-Mi van?
-Most szólok..tudom, hogy este Mario-val voltál, de leszállhatsz róla!
-Beszélgettünk..abba nincs semmi!
-Ismerlek már annyira, hogy tudjam mit akarsz! Ő az enyém és az is marad!
-Jajj hagyjad már magad..csak tudod, hogy akármikor visszaszerezhetném!
-Te bántod meg mindig nem én..hülye kurva!
-Mit mondtál? - kérdeztem vissza.
-Baj van? - jött ki Mario.
-Nincs szivem.. - mondta Ivana, majd lesmárolta Mario-t azért is, hogy lássam.
-Hát én erre nem vagyok kiváncsi.. - mondtam, majd bementem és idegességembe majdnem eldobtam a telefonom. Nem utáltam senkit úgy, mint Ivana-t. Féltékeny volt bár nem tudom mire..hiszen Mario az övé volt. Örülhetett volna, hogy őt választotta, ehelyett engem fenyegetett. De hát megnyugodhatott volna hiszen bele kellett törődnöm, hogy nem lehet az enyém Mario. Elhatároztam, hogy megpróbálok a barátja lenni és esélyt adok Robert-nek.

34.rész

Sarah szemszöge: Vége lett a sorozatnak és valami vígjátékot néztünk, amikor Basti nyitott be.
-Sziasztok! Sarah 7-re legyél kész, okés? - kérdezte.
-Öhm oké akkor elkezdek készülődni! - válaszoltam.
-Én is! Na puszika! - mondta és azzal a lendülettel ki is ment.
-Tuti nem baj, ha egyedül hagylak? - kérdeztem Ania-t.
-Persze, elmész és kész! - válaszolta határozottan. - Na gyere segítek elkészülni! - mondta, majd bementünk a gardróbba és kutatni kezdtünk a ruháim közt.
-Ehhez mit szólsz?! - mondta Ania felmutatva ezt a ruhát:

-Uhh okés, ez szerintem is jó lesz! - mondtam, majd leraktam az ágyra. - A fekete szandimmal jó?

-A magassarkúval? 

-Ahaan!

-Tökéletes! - mondta Ania.

-Nincs kedved kisminkelni? - kérdeztem, mivel Ania-nak ügyes keze volt és mindig kisminkeltük egymást.

-Dehogynem! - mondta, majd egy enyhébb füstös sminket készített nekem és begöndörítette a hajam. Felvettem a ruhát, a cipőt majd megkerestem a fekete táskám és indulhattunk is. Benyitott Basti, majd így szólt:

-Indulhatunk? Hűha! Jól nézel ki!

-Persze! Köszönöm! - mondtam. - Ania akkor majd jövök! - fordultam Ania felé, s két puszival elköszöntem tőle.

-Na és merre megyünk? - kérdeztem, miközben beszálltunk a liftbe.

-Az legyen csak meglepetés! - mondta Basti.

-Nagyon kicsípted magad, jól nézel ki! - mondtam végigmérve. Egy felhajtott ujjú fehér ing volt rajta és fekete farmer térdgatya.

-Igyekeztem! - mondta vigyorogva, amikor hirtelen Sven lépett be hozzánk a liftbe.

-Sziasztok! Hát ti? - kérdezte.

-Szia! Itt lakunk.. - mondtam.

-Cső! - köszönt flegmán Basti.

-Azt tudom, hogy itt laktok de hova mentek ilyen elegánsan? 

-Vacsizni. - mondtam. - Te merre voltál?

-Iszogattunk aztán majd este megyünk vissza bulizni.

-Merre?

-Az még elválik. - válaszolta flegmán. Aztán egymáshoz sem szóltunk csak mikor megérkeztünk.

-Na akkor jó bulit szia! - mondtam.

-Heló! - köszönt Basti is.

-Köszi, sziasztok! - mondta Sven majd elváltunk. Kiértünk a hotelból és egy fekete limuzin várt minket. A sofőr kiszállt, majd udvariasan kinyitotta nekünk az ajtót. Beszálltunk, majd Basti kibontott egy pezsgőt.

-Igyunk arra, hogy ez egy fantasztikus este legyen! - mondta.

-Inkább kettőnkre! - javítottam ki.

-Igazad van! Akkor kettőnkre! - mondta, majd koccintottunk és kortyolni kezdtük a pezsgőt.

-Hosszú az út? - kérdeztem.

-Nem szivem! Mindjárt ott vagyunk. - mondta Basti. Majd pár perc múlva meg is álltunk. A sofőr megint ajtót nyitott nekünk mi pedig kiszálltunk. A tengerparton voltunk. Mögöttünk a bárok és szállodák különböző fényekben pompáztak. A tenger pedig gyönyörű volt. 

-Gyere! - mondta Basti, majd megfogta a kezem és egy fából kiépített kis hídon indultunk el egy étterembe. Szépen ki volt ez is világítva, az ajtóban egy biztonsági őr állt.

-Jó estét! Jöjjenek csak! - mondta udvariasan, majd kinyitotta nekünk az ajtót mi pedig bementünk.

-Jó estét! Köszönjük! - mondta Basti, majd bementünk, s egy fiatal srác jött oda.

-Schweinsteiger, igaz? - kérdezte kedvesen.

-Igen! - mondta Basti.

-Jöjjenek utánam megmutatom az asztalukat! - mondta a srác, majd a nagy tömegen át kivitt minket egy teraszos részre. Nagyon sokan voltak bent, de a teraszon már kevesebben. Különleges étterem volt, mivel a terasz már a tenger felett volt. A hullámok így alá csaptak. Leültünk egy asztalhoz, s töltött a srác bort, majd odaadta az étlapokat és elment.

-Basti ez gyönyörű hely! - mondtam ámuldozva.

-Különleges nagyon! 

-Látni innen az összes óriási hotelt, a bulizóhelyeket, a város fényeit. És olyan mintha a tengerben lennénk.

-Igen, ezért szerettem volna idejönni mert ezt éreztem mikor először megláttalak.

-Kitettél magadért! - mondtam, majd megsimogattam az arcát és nyomtam egy puszit a szájára.

-Mióta eljöttünk szinte nem is voltunk kettesben..jó tudom, hogy Ibiza a bulikról szól, de ha már együtt vagyunk gondoltam romantikázhatnánk is.

-Igen úgy hogy ügyesen kitaláltad ezt! - mondtam, majd választottunk az étlapról és a pincér felvette a rendelést, s nem sokkal később ki is hozta, így falatozni kezdtünk. - Ania-ékkal mi lesz?

-Ezt hogy érted? - kérdezett vissza Basti.

-Mario már nem is fogja meggondolni magát?

-Nem tudom..nem mondta el miért döntött így. Annyit mondott, hogy csalódott Ania-ban.

-Hát de ezt nem értem..beszélhetnél vele.

-De Sarah mi már annyit próbálkoztunk..most mit mondjak neki? Én elmondtam neki, hogy Ania hozzá való, szeretik egymást és, hogy őt kell választania. Többször is..de ő Ivana-t választotta. Ha rossz döntés úgyis kifog derülni, ha együtt kell lenniük együtt lesznek! Nekünk már nem kell beleszólni!

-Jólvan na..csak utálom ezt, hogy Ania nem is érti mi rosszat tett és mégis ő szenved.

-Hát majd ők megoldják. Ne üsd már bele az orrod!

-Most ezt miért így mondod?

-Jó ne haragudj, csak most is eljövünk kettesben vacsorázni erre megint felhozod ezt az ügyet..rólunk szól ez az este nem Mario-ról vagy Ania-ról.

-Igazad van.. - húztam el a számat, majd meghallottam egy ismerős hangot, Sven volt az. Hátrafordultam és egy szőke csajjal ült le az egyik asztalhoz. Tuti randi volt, mivel mindketten elegánsak voltak.

-Sven nem azt mondta, hogy bulizni mennek? - kérdeztem Basti-t.

-De..még jól kiöltöztek! - mondta Basti. 

-Ki ez a lány? Nem valami szép.. - mondtam.

-Nem tudom, de nem is érdekel. - válaszolta Basti megrántva a vállát. Sven észrevett minket, majd integetett, én pedig visszaintegettem. Elindultak felénk.

-Na idejönnek..remek! - mondta Basti flegmán.

-Sziasztok! - köszöntek.

-Sziasztok! - mondtuk mi is.

-Ő itt Simone! - mondta Sven én pedig kezet fogtam vele.

-Sarah vagyok!

-Szia! - köszönt mosolyogva.

-Ő pedig Basti! - mondta Sven, Simone pedig neki is köszönt.

-Sarah a volt barátnőm, Basti pedig a mostani barátja!

-Sven sokat mesélt rólad..rólatok! - mondta Simone.

-Remélem nem hittél neki! - mondtam nevetve.

-Hát abban igaza volt, hogy gyönyörű vagy! - mondta.

-Ilyet is mondott? Hát köszönöm szépen!

-Csak jókat mondtam! - mondta Sven.

-Kimegyek a mosdóba! - mondta Basti.

-Csak jókat? Na akkor hadd halljam! - válaszoltam.

-Mesélte, hogy modellkedsz.

-Igen..szoktam!

-De divattervező vagy, nem?

-Hát igen. És te mit dolgozol?

-Ingatlanközvetítő vagyok.

-És honnan ismered Sven-t?

-Egy buliba találkoztunk, aztán mondta, hogy jönnek Ibizára és eljöttünk mi is. - ahogy hallgattam amit mond Simone eszembe jutott, hogy lehet vele csalt Sven. Már nem is akartam annyira aranyos lenni.

-Szóval te oda is mész, ahova nem hívnak?

-Sarah ne bunkózz már! - mondta Sven.

-Csak feltettem egy kérdést..

-Öhm..nem!

-Hát nekem nem az jött le..

-Na jó mi jobb ha megyünk ha ilyen vagy! - mondta Sven.

-Nem is rendeltünk még.. - tette hozzá Simone.

-Menjetek csak! - mondtam. - További jó szórakozást!

-Nektek is! - mondta Sven, majd elmentek az asztalukhoz. Közben megjött Basti is.

-Hallod lehet vele csalt Sven..és még ide is hozza! - mondtam Basti-nak. - Hogy lehet ekkora bunkó? És akkor mikor már nem voltam olyan aranyos mert rájöttem a dologra már azonnal én voltam a bunkó. Istenem jobb is, hogy visszamentek! Nézd már úgy nevetgélnek mintha itt se lennék. - mondtam idegesen miután hátrafordultam. - Nem is szép ez a csaj..mit bír benne?! - kérdeztem idegesen.

-Sarah elég már..leszarom Sven-t, leszarom azt a csajt. Elakartam jönni kettesben egy tökéletes estére, de sikerült elszúrnod a féltkenykedéseddel! Én vagyok a barátod és nem Sven! De megint kiről szól az este? Svenről! Te mondod, hogy örülnél ha túl lenne rajtad, akkor hagyd hogy sikerüljön neki..vagy akkor ülj oda és töltsd velük az estét ne hogy legyen köztük valami! Mert én elmentem.. - mondta idegesen, s felállt az asztaltól.

-Basti ne csináld már.. - indultam utána.

-Köszönjük a vacsorát! - mondta a srácnak, aki odaadta a számlát, Basti pedig kifizette. 

-Hallod? Neked milyen lenne ha az exed beállítana azzal akivel megcsalt?

-Ha éppen egy olyan romantikus estén lennék, mint a miénk volt addig míg nem jöttek akkor megpróbáltam voltam leszarni mert azzal vagyok akit szeretek..

-Ez nem ilyen egyszerű 2 év után! - mondtam, de Basti már szállt is be a taxiba, amit hívott időközben.

-Jössz vagy maradsz? - kérdezte.

-Megyek! - mondtam, majd beszálltam mellé.

-Neked nem ilyen egyszerű 2 év után..én megtettem volna érted! - mondta, s ezek után nem szóltunk egymáshoz. Felmentünk a szobáinkba.

Ania szemszöge:

Miután Sarah elment levetkőztem és befeküdtem egy kád vízbe, egy pohár pezsgővel és zenét hallgattam. Már egy jó ideje lazítottam, mikor csengettek. Gyorsan kipattantam a kádból, felkaptam egy törölközőt, s kinyitottam az ajtót.

-Szia! Átjöttünk tartani egy pizsama partit! Itt a pizza, rendeltünk koktélt szóval minden megvan! - mondta Lina, s ott állt Lisa-val és Monika-val.

-Gyertek be! - mondtam nevetve. - Megtörölközök, felkapok valamit és kezdhetjük is!- mondtam, majd gyorsan visszamentem a fürdőszobába, megtörölköztem, felvettem egy franciabugyit, egy atlétát és kimentem a csajokhoz.

-Na mit csináljunk? - kérdeztem.

-Először is mond el mi van Mario-val? - mondta Monika, én pedig elmeséltem nekik mindent.

-Úgyis rájön, hogy nem Ivana az akire vágyik csak várd ki.. - mondta Lisa.

-Ha együtt kell lennetek együtt is lesztek! - tette hozzá Monika.

-Szóval nem kell szomorkodnod! Inkább karaoke-zzunk! - mondta Lina.

-Okés! - mondtam, majd bekapcsoltam az xboxot. Miután énekeltünk következett a táncverseny, eközben ettük a pizzát és ittuk a koktélokat, szóval elvoltunk. Kipróbáltuk a többi játékot is, majd hamar eltelt az idő.

-Na most már késő van, Sarah is jön biztos mindjárt, de én megmondom őszintén elfáradtam.. - mondta nevetve Lisa.

-Még én is! - mondtam.

-Tartunk még ilyen bulikat! - mondta Lina.

-Hát akkor jó éjszakát! Holnap találkozunk! - mondta Monika, elköszöntünk egymástól, én pedig lehuppantam az ágyra nézni a TV-t. Pár perc múlva meg is jött Sarah. 

-Na milyen volt? - kérdeztem.

-Az eleje tökéletes, egy csodás étterembe voltunk. Aztán megjött Sven és Simone és elrontották az egészet. Szerintem vele csalt meg Sven..felidegesítettem magam és összevesztünk Basti-val.

-Miért?

-Megharagudott mert azt szerette volna, hogy ez az este rólunk szóljon de megint Sven volt a középpontba..elrontottam mindent Ania! Basti csalódott bennem.. - mondta, s kitört belőle a sírás.

-Nem rontottad el..én is így csináltam volna tudom, de meg kell tanulnunk elfogadni a dolgokat! Sven már próbál túllépni rajtad mivel te már megtetted..hagyd neki, hogy azt csinálja amit akar! Te már Basti barátnője vagy..szeretitek egymást, akkor pedig ne érdekeljen Sven! Megértem, hogy zavart, de el kell rejtened, hogy idegesít a dolog!

-Tudom.. - szipogta.

-Nyugi! Holnap átmész Basti-hoz és megbeszélitek. Most pedig gyere vedd le a ruhád és próbálj meg aludni! Minden rendben lesz! - mondtam, majd bementünk Sarah szobájába. És mindketten lefeküdtünk aludni.

33.rész

Sarah szemszöge: Mario már egy jó ideje elment de nem jött vissza. Én pedig már kiváncsi voltam, hogy mi történhetett.
-Szerinted mit csinálnak már? - kérdeztem Bastit, miközben hátradőltem a franciágyon.
-Hát nem tudom.. - mondta Basti. -  De nem bírsz már várni igaz?
-Már régen átment..jó én megnézem mit csinálnak! - mondtam, majd felpattantam az ágyról és elindultam a mi szobánk felé Bastival mögöttem. Benyitottam, s Robert ült Ania-val szemben és beszélgettek.
-Öhm..sziasztok! - mondtam meglepődve, s néztem hátra Basti-ra.
-Megkeresem Mario-t! - súgta a fülembe Basti én pedig bólintottam.
-Én meg megyek akkor!Majd hívlak. Sziasztok. - mondta Robert, s kiment.
-Hallod Sarah.. - kezdett bele Ania lehajtva a fejét.
-Mi történt?
-Csókolóztunk..és nagyon jó volt. - mondta mosolyogva.
-Tessék? Robert-tel?
-Hát kivel mással?
-Mondjuk Mario-val..átjött, hogy elmondja, hogy téged választ!
-Itt nem volt. - mondta Ania meglepődve.
-Pedig mikor elmentem átmentem hozzájuk beszélni vele, meg is győztem és elindult hozzád, hogy megbeszéljétek!
-Ez most komoly? - temette az arcát a kezébe Ania.
-Meg kell keresnünk és megkérdeznünk, hogy miért nem jött át!
-De hol lehet?
-Nézzük meg a parton, a többiek visszamentek oda. - mondtam Ania-nak, s lementünk a partra. Mindenki ott volt csak Mario és Basti nem.
-Ania mi a baj? - jött oda Lina és Lisa meglepetten.
-Majd elmondom csajok később..nem láttátok Mario-t? - kérdezte Ania.
-Nem..mióta felmentetek nem! - mondta Lisa. Basti felénk szaladt.
-A bárban van, azt mondta jön később! - mondta. -  Addig meg gyertek labdázzunk Jérome-mal meg Holgi-val.
-Hát jó.. - mondtam, s elmentünk a srácokkal. Már egy jó ideje hülyéskedtünk, amikor megpillantottam Mario-t a parton Ivana-val kézen fogva sétálni.
-Viccelsz velem? - kérdeztem mérgesen. Ania odapillantott, s feldúltan elindult feléjük.
-Nyugi csak szépen megbeszélem vele a dolgokat! - mondta én pedig hagytam.

Ania szemszöge:
Mario és Ivana lefeküdtek egy-egy napágyra én pedig odamentem.
-Mario beszélhetnénk kettesben? - mondtam egy jelző pillantást vetve Ivana-ra.
-Szerintem nem bánja Mario ha maradok.. - mondta Ivana lenézően.
-De én igen! Szóval legyél szíves később visszajönni! - válaszoltam.
-Nyugi már..elmegy ha szépen kéred meg! Ugye? - mondta Mario.
-Megyek már..
-Szóval miről akarsz dumálni? - kérdezte Mario.
-Ne tegyél már úgy mintha nem tudnád.. - mondtam, majd leültem Ivana napágyára.
-A választásom miatt jöttél? Akkor gondolom rájöttél, hogy Ivana az! - mondta, majd kortyolgatni kezdte a koktélját, én pedig kikerekedett szemekkel ültem ott.
-Tessék? - kérdeztem vissza.
-Jól hallottad és szerintem nem kell megmagyaráznom!
-Azért mondhatnál valami okot..
-Régóta szeretem, ő legalább őszinte velem és tényleg szeret ja és nincs neki mása!
-Te miről beszélsz? Ő meg az őszinteség két külön dolog..
-Nem is ismered!
-Abból, amiket meséltek nem tűnik nekem egy szentnek..
-Előítéletes vagy!
-Igen..megint velem van a baj! Köszönöm, hogy elmagyaráztad a helyzetet, további szép napot! - mondtam, majd idegesen visszamentem a többiekhez.
-Na mi volt? - kérdezte Sarah.
-Ivana-t választotta..szóval ennyi volt! - válaszoltam.
-Mi van? De miért? - kérdeztett vissza Sarah.
-Mert ő őszinte vele, szereti és nincs mása..
-De hogy gondolta meg magát? - kérdezte Basti.
-Biztos Ivana tömte tele a fejét.. - mondtam. - De most már nem gyötröm magam..ő döntött így! Inkább hagyjuk a témát, jó?
-Jól van! - mondta Sarah.
-Menjünk labdázzunk! - mondta Basti, majd visszamentünk a többiekhez. Próbáltam eljátszani, hogy jól vagyok, de legbelül nem tudtam elviselni, hogy mi történt velem.
-Figyelj Ania minden oké? - kérdezte Sarah.
-Sarah jól vagyok! Túlteszem magam rajta.. - mondtam mosolyogva.
-Biztos?
-Igen biztos! De most inkább felmegyek és nézek valami filmet mert eléggé elfáradtam..nem jössz?
-De, csak szólok Basti-nak!
-Okés! - mondtam.
-Basti! Felmegyünk nézünk valami filmet! - mondta Sarah.
-De akkor este eljössz velem vacsizni! - válaszolta.
-Vacsizni? Rendben! - vágta rá Sarah, majd elindultunk vissza a hotelbe.
-Mi ez a sok fotós itt kint? - kérdeztem Sarah-t a hotel előtt várakozó riporterekre mutogatva.
-Fogalmam sincs..elnézést bemehetnénk? - kérdezte Sarah a fotósokat, akik nagy nehezen arrébb álltak mi pedig betolakodtunk a hotelbe.
-Ne haragudjatok még mindig itt vannak? - kérdezte egy barna a hajú csaj.

-A fotósok? - kérdeztem vissza.
-Igen! - mondta.
-Ahan és elég sokan vannak! - mondta Sarah.
-Nem hiszem el..itt ülök a halban már másfél órája és nem jutok ki tőlük! Amúgy Severina vagyok!
-A horvát énekesnő? - kérdeztem, mivel egyszer fellépett Dortmundban, ahol mi is ott voltunk.
-Igen! - mosolygott, majd kezet fogott velünk.
-Sarah! - mutatkozott be Sarah.
-Ania vagyok szia! - köszöntem neki én is.
-Ott voltunk a tavalyi dortmundi koncerteden! - mondta Sarah.
-Tényleg? Nem ti voltatok a VIP részlegbe a focistákkal?
-De! - mondtam mosolyogva.
-Akkor rémlik valami..na és nyaralni vagytok? - kérdezte Severina.
-Igen! És te? - kérdeztem vissza.
-Fellépek holnap este aztán maradok egy kicsit nyaralni, de a reptéren megtaláltak a fotósok és alig tudtam idáig eljutni..remélem nem ez lesz végig!
-Hát minket még nem találtak meg szerencsére! - mondta Sarah.
-Miért kivel jöttetek? - kérdezte Severina.
-Hát én együtt járok Bastian Schweinsteiger-rel.. - mondta mosolyogva Sarah. - És még eljött néhány csapattársa meg a barátnőik meg mi Ania-val.
-Akkor Mario nincs itt?
-Mario? - kérdeztem vissza, hátha nem Mandzukic-ról beszél.
-Mandzukic! - vágta rá.
-De..ő is jött! Honnan ismered? - kérdezte meglepetten Sarah.
-Hát mivel horvát..de nem sokszor találkoztunk még. Viszont szerintem elég jó pasi! - mondta nevetve.
-Szerintem se rossz.. - mondta Sarah mosolyogva.
-Nekem nem jön be. - mondtam megrántva a vállam.
-Na volt köztetek valami vagy miért "nem jön be"? - kérdezte nevetve.
-Hát volt..de elmúlt! - mondtam mosolyogva.
-Most van barátnője?
-Hát alakulóban van szerintem.. - mondtam.
-Oh értem. - mondta Severina. - Egyébként eljöhetnétek holnap a koncertre!
-Hol lesz és mikor? - kérdeztem.
-A parton és 10-től!
-Jól van szerintem lenézünk! - mondta Sarah.
-Severina gyere hátul kivisznek! - mondta egy férfi, s elindult felénk.
-Ő az ügynököm csajok szóval megyek! - mondta, majd adott 2-2 puszit. - Akkor holnap találkozunk! Sziasztok!
-Okés szia! - köszöntünk mi is majd elindultunk fel a szobánkba.
-Szerintem akar valamit Mario-tól..azért akarja, hogy felmenjünk holnap! - mondtam elgondolkodva.
-Minket hívott, nem Mario-t! - mondta nevetve Sarah.
-Szerintem reméli, hogy visszük a fiúkat is és akkor ő is jön! - mondtam.
-Ott van neki Ivana, szóval ha jönne se lenne semmi!
-Igazad van..elméletileg! - mondtam.
-Csak hülyéskedett nyugi  már!
-Nyugodt vagyok..felőlem azt csinál Mario amit akar! - mondtam, majd megérkeztünk, s bementünk a szobába. Lehuppantunk az ágyba és a TV-ben éppen a Pretty Little Liars ment, ami a kedvenc sorozatunk szóval elkezdtük nézni.

32.rész

Ania szemszöge: Természetesen ki más lábába estünk volna el, ha nem Ivana-jéba?! Mario felállt s felhúzott engem is.
-Ne haragudjatok..nem láttalak titeket! - mondta Ivana.
-Áhh gondolom! Rohadtul elegem van ebből a nőből! Mario te meg nagyon vak vagy ha nem látod mit akar! Szétakar választani bármi áron és te pedig bedőlsz neki..de én már nem bírom! Választanod kell..vagy ő vagy én! - mondtam idegesen és már majdnem sírva, s Mario csak nézett meglepetten. Nem bírtam tovább, kijött a számon. Megráztam a fejem, s kitört belőlem a sírás. Mario elindult felém..
-Hagyjál békén! - mondtam, majd elszaladtam. Sarah-ék mellett futottam el minél gyorsabban a hotel felé, ő pedig utánam jött.
-Mivan Ania? Mi történt? - kérdezte.
-Nem bírom Sarah..rohadtul elegem van! - mondtam sírva.
-Gyere a hotelba megbeszéljük! - mondta, majd elsiettünk a hotelba. Próbáltam nem sírni, de mikor beértünk a szobába kitört belőlem. Sarah próbált vigasztalni, de nem sikerült.
-Nyugi szivem.. - mondta.
-Miért kellett találkoznom vele?! Annyira jó életem volt..vele pedig annyi baj van.
-Nincsenek véletlenek..nagyon szereted igaz?
-Igen..és azt érzem, hogy senkit se szerettem még ennyire annak ellenére, hogy mennyiszer megbántott. És most is ez az Ivana-s dolog..még mindig szereti tudom. De én nem bírom így Sarah!
-Elhiszem..de basszus, ha szeret téged fog választani!
-De Ivana-t jobban szereti..már nagyon régóta, és neki is ilyenkor kell felbukkannia.
-Nem tudom, hogy lehet azt a csajt szeretni, de ha van esze akkor elküldi! - mondta Sarah, majd megölelt. Egyszerűen azt éreztem, hogy bárcsak máshogy történtek volna a dolgok. Látszott Mario-n, hogy nem tudta elfelejteni Ivana-t. Én pedig ott hagytam érte a szerelmemet, mert egyik percről a másikra hirtelen csak ő járt az eszembe, pedig barátom volt. Ő pedig bele se gondol, hogy nekem ez milyen nehéz volt..Sosem éreztem még azt, hogy valakit annyira szeretek, hogy nem tudok rá semmiért sem haragudni. Egyszerűen nem bírtam, ha nem láttam, vagy próbáltam utálni de nem sikerült. Mario más volt, mint a többi srác. Beleszerettem a mosolyába, a hangjába és mindenébe. Csak ültünk az ágyon és öleltem Sarah-t. Nagyon jól esett, hogy mellettem van és támogat. Szükségem volt rá. Jó volt sírni és elmondani neki mit érzek.

Sarah szemszöge: Nem tudtam mit csináljak Ania-val..sose volt még így kiborulva. Sehogy se tudtam felvidítani. Nagyon mérges voltam Mario-ra, de nem tudtam elmenni hozzá hiszen nem hagyhattam ott Ania-t. Valaki hirtelen kopogni kezdett, majd benyitott. Robert volt az. Ania gyorsan beszaladt fürdőszobába, gondoltam rendbe teszi magát.

-Sziasztok! - köszönt Robert. - Vagyis szia..Ania miért szaladt be a fürdőbe?

-Öhm..felöltözni!

-De te is fürdőruhába vagy..és már láttam mesztelenül is. - mondta Robert összeráncolva a szemöldökét.

-Hát de én még megyek vissza..meg nem volt rajta smink se.

-Smink nélkül is láttam már, és téged is ismerlek Sarah! Rosszul hazudsz!

-Jó én inkább akkor megyek..majd elmondja, ha akarja! - mondtam, majd kimentem. Felhívtam Basti-t, hogy visszaértek-e már.

-Szia! - szólt bele. - Ania-val mi van?

-Most átjött hozzá Robert, úgy hogy gondoltam addig átnézek hozzátok!

-Gyere csak nyugodtan, már visszaértünk! - mondta Basti, én pedig benyitottam.

-Na szia! - köszöntem. Mario ült a teraszon az arcát a kezébe temetve.

-Szia szivem! - köszönt Basti is, odamentem s leültem mellé az ágy szélére.

-Mario-val mi történt?

-Ania..

-Elmesélte?

-Ahan..fogalma sincs mit csináljon.

-Mert?

-Mert mindkettőjüket szereti..Ivana mellett az szól, hogy nagyon régóta nem tudja elfelejteni. Ania mellett pedig az, hogy még csak most ismerte meg de ilyen hamar beleszeretett.

-És Ania nem bántotta meg..nem úgy mint Ivana! - tettem hozzá.

-Igen én tudom!

-Jobb ha beszélek vele! - mondtam, majd felpattantam és kimentem Mario-hoz.

-Szia! - köszöntem neki, majd leültem mellé.

-Szia. - mondta. Csendben ültünk, nem tudtam hogy kezdjek bele.

-Sarah fogalmam sincs mit kéne tennem..

-Szerintem pontosan tudod mit kéne..csak nem tudod eldönteni, hogy melyik utat válaszd. Tudom, hogy szereted Ivana-t és azt is, hogy Ania-t is. De ha belegondolsz mit tett veled Ivana..és abba, hogy Ania-val milyen perceid voltak. Ania elhagyta érted a szerelmét. Elhagyta a tökéletesnek tűnő életét, azért, hogy veled lehessen. De a te életed Ivana-val egyáltalán nem tökéletes, és tudom, hogy nehéz elengedni, de Ania megkönnyítené.

-Igazad van..De ha nem sikerül elfelejtenem? Akkor meg csak átverném Ania-t, azt meg nem akarom! - mondta Mario.

-Hidd el, hogy Ania mellett el fogod felejteni! 

-És ha nem?

-Akkor is a jónak tűnő utat választottad..

-Ez igaz..beszélnem kéne vele.

-Igen.. - helyeseltem.

-Összeszedem a gondolataimat és utána átmegyek hozzá. - mondta Mario.

-Jól teszed! - mondtam, majd felálltam és visszamentem Basti-hoz.

Ania szemszöge: 

Ahogy megláttam, hogy Robert az gyorsan beszaladtam a fürdőszobába, mert nem igazán akartam magyarázkodni, hogy miért sírok. Elkezdtem mosni az arcom és a szemem, hogy ne lássa, hogy sírtam. Hallottam, hogy beszél valamit Sarah-val, de nem pontosan értettem mit. Ajtócsapódást hallottam.

-Ania kijönnél már végre? - kérdezte Robert.

-Azonnal.. - mondtam.

-Baj van?

-Nincs.. - mondtam, majd miután megtöröltem az arcom kimentem hozzá és leültem mellé az ágyra. Rám nézett, s felhúzta a szemöldökét.

-Mi történt? Sírtál? - kérdezte.

-Csak rosszul lettem..

-Nem akarod elmondani, igaz?

-Nem az csak..

-Jó mindegy akkor hagylak is! - vágott a szavamba,s felállt, hogy induljon.

-Ne! Várj Robert..

-Miért? Mandzukic van már megint a dologba, ugye? - mondta, majd visszaült mellém.

-Igen..összevesztem vele, mert nem tudja eldönteni, hogy engem akar vagy Ivana-t.

-Először elszeret tőlem, aztán minden percben megbánt..ezért nem szeretem ezt a csávót! Nem tud megbecsülni téged. Én megtudnálak, de te már nem akarod. Őt választottad megértem, de az okokat nem értem meg. Csak megbánt folyamatosan.

-Robert neked is ott van Hannah! Nem szereted?

-De kezdem megszeretni, viszont téged örökre akarni foglak. Te olyan örök, elmúlatlan szerelem vagy! Mikor először jöttél Sarah-val edzésre, amikor Sarah és Sven már találkozgatott, de én még nem ismertelek. Mikor megláttalak a lelátón azonnal beléd szerettem. Próbáltam jól játszani, csak hogy felfigyelj rám..olyan elérhetetlennek tűntél! Aztán kérdeztelek Sven-től és elmesélte, hogy milyen jófej vagy és, hogy imád. Gyönyörű voltál..emlékszem mindenre! Volt rajtad egy fekete farmer, egy farmerdzseki a hajad pedig be volt hullámosítva. Minden percben mikor odanéztem csak nevettetek. Abba a mosolyba szerettem bele. Aztán odamentem Sven-hez és integettetek, mi pedig puszit küldtünk. Edzés végén pedig bemutattak egymásnak minket.

-Aztán este együtt buliztunk.. Én is emlékszek mindenre!- mondtam.

-Te már nem szeretsz? - kérdezte közelebb ülve.

-Nem tudom.. - mondtam, s kicsordult a könnyem. De nem Mario miatt, csak visszaemlékeztem a dolgokra, amiket együtt éltünk át. Meghatott, ahogy Robert beszélt az első találkozásunkról.

-Anyám még most is mindennap kérdez rólad..nagyon szeret! - mondta Robert mosolyogva. - Nincs egyedül! - mondta, s közel hajolt. Megsimogatta az arcom és megcsókolt. Magamhoz húztam, ő pedig simogatta a hátam. Megnyugtatott a csókja. Biztonságban éreztem magam az ölelésében. Hirtelen feltörtek bennem az emlékek, újra olyan volt mint régen. Az a Robert volt velem, aki mindig is szívből szeretett, aki ha kellett verekedett értem, ha kellett egész nap csak filmezett velem az ágyban heverve mert nem jól voltam. Aki minden meccs előtt szerencsepuszit kért tőlem, aki egy fontos eseményt sem felejtett el. Aki az egy éves évfordulónkon elvitt Londonba egy romantikus hétvégére. Aki bármit megtett azért, hogy mosolyogni lásson. Olyan volt, mintha visszamennénk az időbe. Csak csókolóztunk és nem gondoltam semmire, mert olyan időutazás volt ez, ami elfeledtetett velem mindent. Ott ültem az ölébe, s ekkor Mario nyitott be óvatosan, csak hogy mi nem vettük észre és csókolóztunk tovább. Meglátta, és kiment..