Reggel ajtónyitódásra ébredtem. Sarah jött be a teraszról, próbált lábujjhegyen járkálni, de véletlen becsapta az ajtót, és erre riadtam fel. Felültem az ágyban és nagy nehezen kinyitottam a szemem.
-Jó reggelt! - köszöntem neki.
-Felébresztettelek? - kérdezte.
-Szerintem minden normális ember felkel ekkora ajtócsapódásra..
-Ne haragudj! - mondta, majd leült mellém.
-Hogy aludtál? - kérdezte kedvesen.
-Mélyen..de szétrobban a fejem. Van nálad gyógyszer?
-Igen a pénztárcámba! Hozok mindjárt. - mondta, majd felpattant és elkezdett kutatni a táskájába.
-Köszönöm! - mondtam, majd bekaptam a gyógyszert amit hozott.
-Mi történt az este? - kérdezte meglepetten.
-Az az igazság, hogy gőzöm sincs..de benned bíztam..
-Én nem tudok semmit. Mire haza értem itt feküdtél és aludtál.
-És előtte?
-Mi táncolni voltunk, te meg ott maradtál Mario-ékkal a box-ban.
-Erre még emlékszek..aztán elmentem a pultos sráchoz.
-Gondolom jól berúgtál..
-Hát én is..de vajon mit csináltam?
-Derítsük ki!
-Basti sem mondott semmit?
-Nem..átmegyek és kikérdezem! Okés? - kérdezte Sarah.
-Előbb reggelizzünk meg!
-Én már rendeltem neked is! Kint van a kaja az erkélyen.
-Akkor menjünk! - mondtam. - Csak átveszek valami kényelmesebbet! - mondtam, gyorsan átvettem egy rövidgatyát meg atlétát, a hajamat lófarokba kötöttem és kiültünk az erkélyre.
-Rántotta? Narancslé? - kérdeztem mosolyogva.
-Frissen facsart! - mondta Sarah.
-Köszi! Na és neked milyen volt az estéd? - kérdeztem, s elkezdtünk falatozni.
-Jó volt..egész este táncoltunk! Lukas-szal, Basti-val meg a fiúkkal.
-Sokat ittatok?
-Nem igazán..pont eleget. Kivéve Holgi-t meg Jérome-ot..
-Becsajoztak? - kérdeztem nevetve.
-Igen, mindketten. De Holgi olyan csajt fogott ki..
-Milyet?
-Hisztis picsát.
-Valahogy tudtam, hogy ilyet fog ki.. - mondtam, és láttam, hogy Sarah integetni kezd valakinek a hátam mögött.Hátrafordultam és megláttam Mario-t. Küldött felém egy enyhe mosolyt, integetett egyet és azzal a lendülettel be is ment.
-Ennek meg mi baja van? - kérdeztem meglepetten.
-Kitudja?! Lehet este vele volt valami..
-Nagyon remélem, hogy nem!
-Na megyek kiderítem!
-Óvatosan.. - mondtam, majd mindketten bementünk a szobába. Lehuppantam az ágyra, Sarah pedig átment Basti-hoz.Bámultam a plafont, a gondolatok pedig csak cikáztak a fejembe. Vajon mit csináltam este? Rámásztam Mario-ra? Vagy kavartam a pultossal? Utálom mikor nem emlékszek az előző estére..Ha Mario ilyen, akkor annak oka lehet..Na mindegy, majd kiderül.
Sarah szemszöge:
Bekopogtam Basti-ék szobájába, majd Mario ajtót nyitott.
-Szia! Basti itt van? - kérdeztem.
-Igen..bent megtalálod! - mondta, majd beengedett, ő pedig elment.
-Szia szivem! - köszönt Basti, miközben épp reggelizett.
-Szia! Jó étvágyat! - mondtam neki, majd leültem mellé.
-Köszönöm! Hogy aludtál?
-Jól..és te?
-Én is..
-Mario hova ment?
-Valami csajhoz..este felment a nőhöz és azért nem aludt itt, aztán most azt mondta elmegy hozzá tisztázni a dolgokat.
-Jó csaj?
-Nem tudom.. nem találkoztam vele!
-Nem mondta, hogy mi történt este?
-Mire gondolsz?
-Ania-val!
-Te nem tudod? - kérdezte meglepetten.
-Nem emlékszik semmire, ezért átjöttem hátha tudsz valamit!
-Huu..na az az igazság, hogy reggel mikor haza jött Mario elmesélt mindent. Ania leitta magát, és valami sráccal smárolt Mario mellett, aztán elkezdtek veszekedni, és elájult. Mario kivitte a partra, hogy levegőn legyen. Aztán Ania mikor felébredt szerelmet vallott neki, de még mindig tiszta részeg volt. Mario pedig elmondta neki, hogy majd megbeszélik, ha józan lesz és felhozta a szobátokba. Aztán visszament bulizni és utána ment a csajhoz.
-Hoppá... - mondtam megleppetten, s elállt a szavam.
-Kemény..
-És Mario mit érez iránta?
-Arról nem igazán beszélt..de mindenképp többet, mint barátság, csak nem meri bevallani..Tudod, mióta volt egy nagy kudarca, azóta csak Ivana-ba volt szerelmes, és benne is csalódott. Nem igazán mer már belekezdeni hosszú kapcsolatokba. Ezért kavar mindig mással..
-Ezt nem is tudtam..
-Ugye tudod, hogy azért mondtam el, mert bízok benned?!
-Persze! - mondtam. - Viszont most megyek, mert Ania vár! Lemehetnénk a partra később!
-Benne vagyok! - mondta Basti, majd nagy puszit nyomtam az arcára és visszamentem Ania-hoz.
-Na mi van? - kérdezte, és felpattant.
-Szerelmet vallottál neki részegen..
-Mi van? - kérdezte kikerekedett szemekkel.
-Mario meg azt mondta erre, hogy ha józan leszel megdumáljátok.
-Jézusom..én megőrültem szerintem!
-Basti szerint Mario sokkal többet érez barátságnál, csak nem meri bevallani. Fél attól, hogy megint csalódnia kell.
-És most hol van?
-Este kavart valami csajjal és elment tisztázni a dolgokat..
-Beszélnem kell vele!
-Mit?
-Elmondom neki, hogy józanon is ugyanazt mondanám, mint részegen!
-Hívd fel!
-Oké! - mondta Ania, majd tárcsázott.
-Halló? - szólt bele Mario.
-Szia! Ania vagyok..
-Öhm..szia Ania! Tudod most nem annyira alkalmas?!
-Valamit meg kéne beszélnünk!
-Nem vagyok a szállodában..
-Tudom! Ha vissza jöttél találkozhatnánk?
-Persze..írok majd egy SMS-t!
-Oké..köszi!
-Szia! - mondta, majd rá csapta a telefont.
-Hallottál mindent? - kérdezte Ania.
-Hát igen..- mondtam.
-Elkezdek készülődni! - mondta, majd bement a fürdőszobába.
Ania szemszöge:
Lemostam az esti sminkem, mivel eléggé elkenődött. Leengedtem a hajam és megfésültem, aztán kimentem a szobába és elkezdtem kutakodni a szekrényben. Találtam egy virágos atlétát, egy fehér passzos miniszoknyát.
-Ez jó lesz? - kérdeztem Sarah-t, aki az ágyon fekve TV-zett.
-Persze! - mondta, én pedig bementem a fürdőszobába, felöltöztem, majd kisimítottam a hajam. A szememet kispiráloztam, tettem rá egy kis tust, majd kimentem Sarah-hoz.
-Gyönyörű leszel! - mondta.
-Köszönöm..azt sem tudom, hogy mondjam el neki..
-Majd jönni fog az..Csak mondd el ami eszedbe jut, amit érzel! - mondta én pedig bólintottam. Épp ekkor jött az SMS Mario-tól, hogy a hotel előtt van mindjárt és menjek le! Felkaptam a fehér szandim, majd lesétáltam. Megláttam a bár előtt. Egy farmer térdnadrág, egy fehér Converse és egy fehér atléta volt rajta. Kiadta a hasizmát és a mellizmát. Szemén egy napszemüveg volt és a tengert fürkészte.
-Szia! - köszöntem rá.
-Szia! - köszönt, majd nagyot nyelt.
-Figyelj Mario.. - kezdtem volna bele, de a szavamba vágott.
-Felejtsük el azt ami este történt oké?! Én nem akarlak megbántani..de jobb ha maradunk egyszerű barátok! Tudom, hogy az esti dolgokat a pia miatt mondtad! És gondolom ezért is akartál találkozni..
-Hát..igen ezt akartam mondani én is! - mondtam, de egyáltalán nem így gondoltam, de feleslegesnek gondoltam, hogy elmondjam neki mit érzek, mikor ő csak barátként tekintene rám.
-Akkor jó..mert tudod nem akarom elrontani a barátságunkat!
-Én sem!
-Akkor szent a béke?
-Igen, persze! - mondtam neki, és próbáltam mosolyogni. A szemembe nézett, s nehezen, de ő is mosolygott. Teljesen mást olvastam ki a szeméből, mint amit mondott. De megpróbáltam beletörődni, hogy nem akarja bevallani amit igazából gondol..
-Na én most megyek..- törtem meg a csendet.
-A szállodába jössz?
-Igen..
-Én is..akkor induljunk! - mondta, majd elindultunk. Nem szóltunk egymáshoz csak felmentünk a szobáinkba. Berontottam és sírva Sarah nyakába ugrottam.
-Mi történt életem? - kérdezte, miközben simogatta a hátam.
-Megbeszéltük, hogy csak barátok leszünk!
-Miért? - kérdezte.
-Azt hiszi, hogy azért mondtam mert részeg voltam. És azt mondta, hogy nem akarja elrontani a barátságunkat..Sarah nem tudtam erre mit mondani.. - mondtam.
-Sírj csak! Attól jobb lesz! - mondta. Nagyon csalódott voltam...de ami megtörtént az megtörtént. Már semmit nem tudtam tenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése