28.rész

Ania szemszöge: Már majdnem elaludtam, amikor csörögni kezdett a mobilom.
-Igen? - szóltam bele álmos hangon.
-Felkeltettelek? - kérdezte Mario.
-Nem..csak már majdnem elaludtam.
-Ne haragudj! - mondta.
-Nem haragszom! Mit szeretnél?
-Nem tudok elaludni..nem megyünk el sétálni?
-Most? Hajnal 3 van.
-Jól van mindegy akkor!
-Jó menjünk, de hadd öltözzek fel!
-Oké, még nekem is fel kell!
-Egy fél óra múlva kopogok!
-Oké oké! - mondta, én pedig leraktam. Felvettem egy farmer rövidgatyát, egy fehér atlétát és a fehér szandimat. A hajamat összefogtam lófarokba, majd megmosakodtam, hogy felébredjek kicsit. Elindultam felfelé, amikor megláttam Robert-et és Hannah-t a folyosó végéből nyíló erkélyen ücsörögni. Gondoltam megnézem mit csinálnak.
-Sziasztok! - köszöntem miközben elhúztam az üvegajtót.
-Szia! - köszöntek.
-Hát ti mit csináltok itt ilyen későn? - kérdeztem.
-Bulizni voltunk, aztán gondoltuk leülünk kicsit pezsgőzni. Szép innen a kilátás! - mondta Robert.
-És te? - kérdezte Hannah.
-Megyek sétálok egyet.
-Mandzukic-csal? - kérdezte flegmán Robert, nekem pedig eszembe se jutott, hogy ők is megkérdezhetik, hogy hova megyek. De hazudnom kellett..nem akartam balhét.
-Nem! Egyedül..
-Ilyenkor? - kérdezte Hannah.
-Nem nagyon tudtam aludni, szóval kiszellőztetem a fejem. Úgy hogy megyek is! További jó iszogatást, sziasztok! - mondtam, majd sarkon fordultam és elmentem. Beszálltam a liftbe és felmentem Mario-ék szobája elé. Kopogni kezdtem az ajtón, s Mario nyitotta ki. Egy törölköző volt a derekára kötve, kockás hasáról csöpögött a víz, a haja is vizes volt még. Meg sem tudtam szólalni, ő pedig vigyorogni kezdett.
-Hát igazából még nem készültem el..gyorsan megtörölközök és felkapok valamit, addig ülj le nyugodtan! - mondta.
-Öhm..oké persze! - dadogtam nehezen, ő pedig elindult a fürdőszobába. A kerek feneke még a törölközőben is látszott, én pedig köpni-nyelni nem tudtam. Pár perc múlva ki is jött, egy farmer térdgatya, egy kék Converse és egy kék atléta volt rajta.
-Gyors voltam? - kérdezte, majd kinyitotta nekem az ajtót. - Menj csak!
-Igen..eléggé! - vágtam rá, majd bezárta az ajtót és beszálltunk a liftbe. Egy srác szállt be hozzánk és nagyon bámulta Mario-t.
-Nagyon néz! - súgtam oda neki. - Szólítsd már meg!
-Szia! - intett oda mosolyogva.
-Haver..te Mandzukic vagy! - mondta meglepetten a srác.
-Igen én lennék. - mondta nevetve Mario, majd kezet fogott a fiúval.
-Nagy arc vagy, meg focizni is tudsz!
-Köszi! - mondta nevetve.
-A csajod se rossz! Szerencsés vagy tesó! Mit meg nem adnék érte, hogy ilyen nőm legyen! - mondta a fiú, mi pedig meglepetten egymásra néztünk.
-Igen..tudom! - mondta Mario, majd magához ölelt és megpuszilta a homlokom.
-Csinálunk egy képet? - kérdezte a srác.
-Hát persze! - mondta Mario, majd elővette a fiú a telefonját és gyorsan csinált velünk egy közös fotót.
-Sokáig legyetek még együtt! - mondta a fiú mikor szálltunk ki. - Sziasztok!
-Csá haver! - mondta Mario.
-Szia! - intettem oda mosolyogva. - Miért mondtad neki, hogy a barátnőd vagyok?
-Én nem mondtam, csak nem tagadtam le!
-Ugyanaz!
-Nem igazán! - mondta. - Igyunk egy koktélt? - kérdezte terelés képpen.
-Ihatunk! - mondtam, majd a szálloda bárjából vettünk egy-egy koktélt, s elindultunk a partra.
-Szerencse, hogy nem találkoztunk Robert-ékkel. - mondtam.
-Miért?
-Mert azt mondtam nekik, hogy egyedül jövök sétálni.
-Kérdezte igaz, hogy velem jössz-e?
-Igen..de letagadtam. Nem akarok balhét!
-Semmi oka felkapni a vizet! Ő is csajozik, akkor te miért nem jöhetsz el velem bárhova?
-Ne nekem magyarázd..nem is járunk, de olyan féltékeny.
-Ezt csinálta mikor együtt voltatok akkor is?
-Igen..bár a végén volt oka. De azelőtt semmi..megértem én, hogy szeret, de nem kell pórázon tartani.
-Ez igaz..
-Neked volt már ilyen?
-Volt..egyszer összejöttem egy csajjal. Buliban találkoztunk aztán csak ilyen kalandnak kezdődött, de belém szeretett a csaj és mivel egyik "ellenségem" ex barátnője volt ezért jártam vele. A csaj már az esküvőt tervezte én meg fűvel-fával megcsaltam. Akkoriban még ilyen voltam, de a csaj nem vette észre. Csak az ellenségem látta, ahogy egy buliba mással smároltam, és hát elmondta a csajnak,ő meg kiverte a hisztit és én arra fogtam, hogy részeg voltam. Ő meg persze megbocsátott de utána jött velem mindenhova meg átkutatta a cuccaimat, teljesen megőrült. Ha hozzászóltam egy lányhoz már ordibált, vergődött, hogy megcsalom. Aztán felhívtam, hogy találkozzunk. Azt hitte megkérem a kezét és elment fodrászhoz, kiöltözött én meg edzés után vizes hajjal, melegítőbe, sporttáskával beestem az ajtón és közöltem vele, hogy elegem van a féltékenykedéseiből és költözzön el, mivel az én házamban laktunk. Sírni kezdett, majd összepakolt és elment. Rá egy hétre az ex barátjával láttam a városba, szóval nem sokáig sírt utánam.
-Ekkora Casanova voltál? - kérdeztem nevetve.
-Hé, még mindig az vagyok! - mondta ő is nevetve. - Neked vannak ilyen történeteid?
-Fhu..van egy pár!
-Na hadd halljam csak!
-Volt egy legjobb barátom, aki szerelmes volt belém, de én nem igazán viszonoztam. És hát jött egy srác, aki teljesen istennek számított a városba. Elmentünk bulizni, én, Sarah, a legjobb haverom meg még páran. És hát ott volt a buliba a jó pasi. Folyton bámult, hozatott nekem italt meg ilyesmi. Aztán táncolni kezdtünk a legjobb haverommal, a srác meg mögém jött. Haverom tiszta féltékeny lett, én meg észre se vettem. Mindenki minket bámult, én voltam a "kiválasztott". A srác lesmárolt, haverom meg behúzott neki és egy tömegverekedés lett a buli közepén miattam. Kijött a rendőrség és bevittek minket egy éjszakára. A srác, akivel smároltam külön került tőlünk, de ő vitt haza miután kiengedtek. Este nálam maradt, reggel meg jött haverom és hát akkor nálam is hisztizni kezdett, ahogy meglátta, hogy nálam van. A srác megunta, hogy mindig beleavatkozik és elment, nem is beszéltünk többet. Legjobb haverom meg szerelmet vallot, aztán összejöttem vele sajnálatból pár hónapig, de szerencsémre elköltözött és szakítottunk. Pár hónapja pedig megtudtam, hogy van barátja!
-Barátja? - kérdezte nevetve Mario.
-Igen képzeld pasija lett. Annyira ciki hogy egy buzival jártam. - mondtam, Mario pedig alig bírta a röhögéstől.
-Lehet rám is nyomulna..- mondta elgondolkozva.
-Az biztos..ilyen rosszfiús pasija van.
-Én rosszfiú vagyok?
-Hát jófiú semmiképp sem!
-Szóval nem vagyok jófiú? - kérdezte majd felkapott és beszaladt velem a vízbe. Jött egy nagy hullám, ami telibe kapott minket. Mario pedig visszavitt a partra röhögve.
-Nagyon vicces fiú vagy! Tiszta vizek lettünk te hülye! - mondtam neki röhögve.
-Szeretnél visszamenni? - kérdezte, s megint felkapott.
-Nem! Ne Mario!! - kiabáltam, s szorosan megszorítottam a nyakát, a szemem pedig becsuktam, hogy készüljek a vízre.
-Nem viszlek be nyugi! - mondta, én pedig elengedtem.
-Köszi, kedves vagy! - mondtam, ő pedig kacsintott.
-Lassan vissza kéne mennünk! Basti nem tudja, hogy eljöttem.
-Sarah sem..induljunk gyere! - mondtam megfogva a kezét.
-Szóval sok hapsid volt? - kérdezte flegmán. - De egy se volt olyan mint én..
-Na a kis egoista focista.. - mondtam nevetve.
-De te se vagy rossz csaj! - mondta kacsintva.
-Nem rossz? Istennő minimum.. - mondtam nevetve.
-Az vagy! - mondta, majd magához ölelt. Visszaértünk a hotelhez, s beszálltunk a liftbe.
-És mi lesz ha visszamegyünk? - kérdezte Mario.
-Ne foglalkozzunk a jövővel! Csak a jelen számít, jó? - mondtam, majd megöleltem, s megpusziltam.
-Rendben! - mondta, megsimogatta a hátam és megpuszilta a fejem. Megérkeztünk a szobám szintjére.
-Holnap találkozunk! - mondtam.
-Mindenképp, jó éjszakát! - mondta, s heves csókot lehelt az ajkaimra, én pedig magamhoz öleltem. Azt éreztem, hogy annyira jó megölelni, s ő az aki kell nekem. Izmos háta és válla hozzám simult, s végre boldog voltam. Kiszálltam a liftből, s bementem a szobánkba. Lehuppantam az ágyra, s azonnal le is csukódott a szemem.