-Szia szivem! - köszöntem neki, majd leültem mellé.
-Szia! Hogy aludtál?
-Jól köszönöm. Te hogy vagy?
-Nem túl jól. Semmit se aludtam, fáj a fejem és össze vagyok zavarodva. Egyél egyébként hozattam lekváros pirítóst! Van barackos,szilvás meg mindenféle.
-Ügyes vagy, köszönöm! Ez limonádé?
-Igen!
-Huu Sarah istennő vagy!
-Köszönöm!
-Este hallottad mikor haza értem?
-Igen!
-Azért nem mentem be, mert láttam, hogy nem ég a villany. Gondoltam örülsz, hogy elaludtál és nem akartalak felkelteni.
-Jobb volt egyedül..
-És most mit akarsz csinálni?
-Fogalmam sincs..kíváncsi vagyok, hogy józanon mit fog tenni Basti. Aztán majd utána meglátjuk.
-Biztosan bocsánatot fog kérni. Nem olyan, hogy annyiban hagyná ha szakítanátok.
-Remélem.. - mondta, s kopogni kezdtek.
-Kinyitom! - mondtam, majd felpattantam. Lina volt, Lisa és Monika. Leültek hozzánk az erkélyen.
-Na mi újság csajok? Sarah este mi történt? Olyan gyorsan elrohantál. - mondta Lisa.
-Összevesztem Basti-val..- kezdte mesélni a lányoknak.
-És azóta nem is beszéltetek? - kérdezte Monika.
-Nem..
-Szerintem várd meg, hogy bocsánatot kér-e, vagy hogy egyáltalán mit tesz. És utána eltudod dönteni, hogy mit tegyél! - mondta Lina.
-Én is így tervezem..egyébként egyetek nyugodtan! - mondta Sarah.
-És Lina Javival mi van már? - kérdeztem.
-Ne is mondd..egyszerűen fogalmam sincs. Fogja a kezem, csókolózunk meg minden, de egyszer se mondta ki, hogy a barátnője vagyok. Szóval most nem tudom, hogy járunk-e vagy mi van?
-Hát derítsd ki! - mondta Lisa.
-Hogyan? - kérdezte Lina.
-Kérdezz rá..mármint térj rá a témára, de úgy hogy ne tudja mit szeretnél tudni, csak mondja ki, hogy együtt vagytok vagy sem. - mondtam.
-Igen..valahogy így kéne.. - gondolkodott hangosan Lina.
-Hé..ha már itt tartunk mi van Mario-val? - kérdezte Monika.
-Tegnap lesmárolt..aztán sétáltunk a parton és egy csávó azt hitte a csaja vagyok, Mario pedig nem tagadta le.
-Te aztán összefoglaltad az eseményeket! - mondta nevetve Sarah.
-Hát éppen fürödtünk a tengerbe Robert-tel a buli után. Ő pedig felhívott, hogy találkozzunk. Először nemet mondtam, aztán csak rábeszélt. Elmentem találkoztam vele, bocsánatot kért és megcsókolt. Aztán felkísért a hotelbe és hajnalban felhívott, hogy menjünk el sétálni. Visszafelé pedig kézen fogva mentünk..
-Akkor akar tőled valamit.. - mondta Lisa.
-De állítólag nem "barátok" vagytok? - kérdezte Lina.
-Hát de..barátság extrákkal.. - mondtam mosolyogva. - Egyébként mit akarnak a fiúk ma csinálni?
-Elmentek edzőterembe, azt mondták, hogy a partra jönnek edzés után, aztán benézhetünk a városba. - mondta Lisa.
- Akkor induljunk..vegyük át a fürdőruhákat és menjünk fürdeni! - mondta Lina.
-Jól van! Kopogjatok ha kész vagytok! - mondtam, majd elkezdtünk készülődni. Nem soká hallottuk a kopogást, majd lementünk a csajokkal a partra. Szépen lepakoltunk a napozóágyakra, majd elkezdtük bekenni magunkat.
-A fiúk meddig lesznek az edzőterembe? - kérdeztem.
-Nem tudom..azt mondta Thomas, hogy majd hív! - mondta Lisa.
-Hát akkor van időnk! - mondtam.
-Kiváncsi vagyok Basti-ra.. - jegyezte meg Sarah az orra alatt.
-Tuti minden rendben lesz! - vigasztalta Monika. Nekem pedig elkezdett csörögni a telefonom.
-Halló? - szóltam bele.
-Szia Ania! Robert vagyok..merre vagytok?
-Lent vagyunk a parton..miért?
-Jól van akkor lenézünk Hannah-val mert Sven bement Lars-ékkal a városba! Puszi - mondta Robert, majd rám csapta a kagylót, mielőtt bármit is mondhattam volna.
-Lejönnek Robert-ék.. - mondtam.
-De mi lesz akkor Mario-val? - kérdezte meglepetten Lina.
-Robert hozza a kis barátnőjét..szóval én meg Mario-val leszek! - mondtam mérgesen.
-Szóval most fordul a kocka és Robert-et teszed féltékennyé? - kérdezte Sarah.
-Hát lehetséges.. - mondtam nevetve. Majd lefeküdtünk az ágyakra, s napozni kezdtünk.
-Sziasztok! - köszönt Robert és Hannah.
-Sziasztok! - köszöntünk, s felültem. Robert leült mellém, Hannah pedig az egyik napozóágyra.
-Mi újság? - kérdezte.
-Semmi..veled? Milyen volt este? - kérdeztem kedvesen.
-Elvoltunk..a többiek?
-Edzenek..majd jönnek. - mondtam, majd visszafeküdtem napozni. Robert pedig átült Hannah-hoz természetesen. Kis idő múlva megjöttek a fiúk, csak hogy mi nem vettük észre. Ők pedig vízipisztollyal kezdtek locsolni minket. Mi pedig visítozva próbáltunk menekülni. Csak Robert és Hannah maradt ki. Mindenki locsolt mindenkit. Mario rám nézett, miközben Holgi elől menekültem s kiabálni kezdett:
-Várj Holgi besegítek!
-Na menjél innen Mario Mandzukic! - kiabáltam visítva, s futni kezdtem, Mario pedig eldobta a pisztolyt, s elkapott hátulról.
-Nem menekültél, látod? - mondta, majd adott egy puszit az arcomra.
-Látom.. - mondtam, majd kikászálódtam a kezei közül, s felvettem a vízipisztolyt és lőni kezdtem.
-Na ez nem ér! - kiabálta, s "verekedni" kezdtünk. Mario lebírkózott.
-Jól van feladom! - kiabáltam röhögve.
-Ki Mario Mandzukic? - kérdezte miközben lefogott.
-Egy szar alak.. - mondtam nevetve.
-Akkor nem kelsz fel!
-Jól van..öhm egy isten!
-Így van! Na gyere! - mondta, majd segített felállni, s magához ölelt.
-Köszi! - mondtam nevetve.
-Semmiség! - mondta ő is nevetve, majd visszasétáltunk a napágyamhoz.
-Tiszta homok a segged! - mondta Robert lenézően.
-Lesepernéd? - kérdeztem azért is Mario-tól.
-Persze! Fordulj ide! - mondta, majd elkezdte seperni a fenekemről a homokot. - Kész is!
-Köszönöm! - mondtam mosolyogva, majd leültem az ágyra, Mario pedig levette az atlétáját, s leült mellém.
-Most azt hiszed vagányabb vagy mint én mert napszemüveg van rajtad, igaz? - kérdezte röhögve.
-Hát mindenhogy menőbb vagyok.. - mondtam legyezve magam.
-Na ezt figyeld! - mondta, s ő is feltette a napszemüvegét. - Hát most már vitatkoznék az előbbi kijelentéseddel.
-Hát kérdezzünk meg valakit!
-De ne olyat, aki azonnal téged mondana!
-Jól van..mondjuk Lukas?
-Ő megfelelő! Hé Lukas! Ki a vagányabb én vagy Ania?
-Hát ha Ania-t mondom megversz, ha téged akkor pedig Ania nyír ki..szóval inkább Ania!
-Háhá! - mondtam felröhögve.
-Kösz tesó..én is szeretlek! - mondta Mario nevetve.
-Most már vitatkozhatsz..van egy tanú is, hogy én vagyok! - mondtam.
-Dehogyis! Lukas vak.. - mondta, majd birkózni kezdtünk. Hangosan röhögtem, amikor Robert eljött az ágyunk mellett, s "véletlen" belerugott, mi pedig majdnem leestünk.
-Hoppá..bocs! - mondta flegmán.
-Egyszerűbb lett volna, ha minket rúgsz le haver! - mondta neki Mario.
-Dugulj már be! - mondta Robert majd elment Hannah-val a bárba, mielőtt Mario bármit is szólhatott volna. Elkezdett röhögni, s felült mellettem.
-Szerintem te egy fogyatékkal élővel jártál.. - mondta röhögve.
-Hagyjuk már..rólad ne is beszéljünk! - mondtam én is nevetve.
-Én egy Casanova vagyok szóval nem nagyon volt olyan kivel hivatalosan jártam.. - mondta kajánul vigyorogva.
-Elnézését kérem! - mondtam.
-Hát csak akkor nézem el, ha kapok egy puszit!
-Méltó vagyok arra, hogy Mr. Mario Mandzukic úrnak adjak egy puszit? - kérdeztem meglepettséget játszva.
-Hát nem biztos..de kivételt teszek! - mondta.
-Kapja be! - mondtam, majd megcsókolt. Magához húzott s megsimogatta a hátamat, én pedig az arcát. Annyira jó volt minden egyes csókja. Ilyenkor sosem gondoltam semmire, csak arra, hogy szeretem. Hihetetlenül beleszerettem az illatába, a csókja ízébe, s magába Mario-ba. Kizártam a világot körülöttünk. Csak ketten voltunk. Ő és én, mint valami szuper páros. Ha rám nézett erősebben kezdett dobogni a szívem. Talán ezt hívják szerelemnek, amikor megmagyarázhatatlan dolgokat érzel, mikor vele vagy. Amikor elfelejtesz mindent, ha ő megsimogat. Amikor nem gondolkozol, ha ő csókol meg. Nem töprengsz azon, mit hozhat a jövő. Amikor kiűrül az agyad a csókját érezve. És amikor nem tudod, kifejezni, hogy mit érzel iránta. Amikor bármit feladnál azért, hogy ő melletted lehessen és végre ketteseben boldogok legyetek. Amikor mindenedet odaadnád azért, hogy neki mindene meglegyen és amikor minden pillanatban azt szeretnéd, hogy ő csókoljon meg, ő mellette ébredj fel, ő öleljen és ő legyen az aki megvéd bármitől. Ő legyen az az ember, aki mindent megtenne érted.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése