30.rész

Na sziasztok! Bocsi, hogy ennyire megkésett a rész :( Azért remélem tetszik! :D

Ania szemszöge:
Elhúzódtam tőle, s belenéztem a szemeibe.
-Ugye nincs baj? - kérdezte kedvesen, s megsimogatta az arcom.
-Nem..nincs! - mondtam, majd Mario hátradőlt, s napozni kezdett. Én pedig észrevettem, hogy Sarah és Basti egymásra se néznek. Sarah Monika-val, Basti pedig Lukas-szal beszélgetett.
-Hát ez hihetelen.. - mondtam mérgesen.
-Na mi az? - kérdezte Mario.
-Láttad Sarah-t meg Basti-t? - kérdeztem vissza.
-Igen..miért?
-Egymásra se néznek..Ezt nem hagyhatjuk annyiban!
-Mit akarsz csinálni már megint?
-Akármit, de utálom Sarah-t így látni. Nagyon szereti Basti-t..sőt szerintem még senkit nem szeretett ennyire. Elhagyta érte a 2 éve meglévő barátját, aki mellesleg megakarta kérni a kezét.
-Hát igazad van..Basti a legjobb haverom, és ő se a legjobb formájában van! Elmentünk az edzőterembe és odament hozzá egy szőke csaj, hogy segítene-e neki ő meg rávágta, hogy tudja mire megy ki a játék, de hogy ő nincs benne és barátnője van..
-Azigen..jól nézett ki a csaj?
-Hát nem annyira, mint te! - mondta Mario kacsintva.
-Ezt vártam.. - mondtam nevetve.
-Szóval mit csináljunk? - kérdezte.
-Elkéne küldeni kettesben sétálni őket, vagy valahova! Csak beszéljék meg a dolgokat!
-Na menjünk gyere! - mondta, majd megragadta a kezem és odahúzott Lukas-ék mellé.
-Helló fiúk! Mizu? - kérdezte.
-Semmi..veled Rómeó? - kérdezte Lukas.
-Nincs semmi! Csajok gyertek már ide, ne különcködjetek! - kiabált Mario Sarah-nak, majd rám nézett és vigyorogni kezdett. Tudtam, hogy van egy ötlete.
-Nekem nem mondanád el, hogy miben sántikálsz? - súgtam oda neki.
-Majd meglátod szivem nyugi! - válaszolta.
-Na itt vagyunk! - mondta Monika, majd odahozták a napágyukat, s leültek velünk szemben.
-Megérkezett a szerelmes pár is? - kérdezte mosolyogva Sarah.
-Meg bizony! - mondtam. - Hallod Sarah? Eljössz velem piáért?
-Öhm..persze! - mondta. -  Ki mit kér?
-Hozzatok valami jót! - mondta Lukas, mi pedig elindultunk a bár felé.
-Miért nem beszélsz Basti-val? - tértem azonnal a lényegre.
-Megint én menjek utána Ania? Annyira nem érdekli, hogy nem méltóztat odajönni se..
-Elmesélte Mario, hogy edzés közben elhajtott valami csajt..azt mondta neki, hogy barátnője van és nem megy bele a játékába! Pedig gondolom nem lehetett rossz csaj..
-Komolyan? - kérdezte meglepetten.
-Igen..és nincs a legjobb formájában!
-De megint nem keresne..
-Nyugi Mario beszél majd vele és megoldjuk ezt a dolgot!
-Remélem hallod.. - mondta Sarah. - És köszönöm!
-Ez a legkevesebb! - mondtam, majd megöleltem. Vettünk koktélt, majd visszamentünk a többiekhez.
-Sarah eljönnél velem sétálni? - kérdezte Basti.
-Ahan.. - mondta Sarah. Én pedig helyet foglaltam Mario mellett.
-Beszéltél vele? - kérdeztem.
-Igen! Te is?
-Próbáltam..de mi most már megtettük amit kellett, ezt már nekik kell megbeszélniük!
-Hát igen! - mondta Mario.
-Héé! Sziasztok! - kiabált mögöttünk egy ismerős női hang. Hátrafordultunk, s láttuk, hogy Ivana volt az..Már csak ő hiányzott.
-Öhm..Szia! - köszönt Mario. - Te mit keresel itt?
-Köszi drága a kedves fogadtatást.. - mondta miközben megállt a napágyunk mellett. - Heló Ania! Te itt?
-Szia..ezt én is kérdezhetném! - válaszoltam neki.
-Csak néhány barátnőmmel elnéztünk. - mondta. - Leülhetnék? - kérdezte, majd le is ült.
-És, hogy találtál meg? - kérdezte Mario.
-Napoztunk a csajokkal és akkor pillantottam meg a kivételes hajadat! - mondta.
-Hát igen.. - mondta Mario mosolyogva.
-Uhh mit isztok? - kérdezte.
-Sex on the beach, nem? - kérdezte Mario.
-De.. - mondtam flegmán.

Sarah szemszöge:
Elindultunk sétálni, s nem is szóltunk egymáshoz. Majd Basti megtörte a csendet.
-Figyelj Sarah tudom, hogy bunkó voltam..és hibáztam! És ha nem bocsátasz meg akkor megértem! De nagyon szeretlek..sosem voltam még ilyen boldog, mint azalatt a kevés idő alatt amit veled töltöttem. Hülyeség volt flörtölni azzal a csajjal és visszavágni, de ha féltékeny vagyok az csak arra utal, hogy szeretlek! Nem mindennapi a kapcsolatunk az biztos..és szeretném ha megbocsátanál. Én nem ilyen vagyok tényleg! És az, hogy ilyen kevés idő alatt beléd szerettem azonnal az bizonyítja, hogy ez tényleg igazi érzés. - mondta Basti a földet bámulva.
-Nem tudom mit mondjak.. - dadogtam, s kitört belém a sírás.
-Ne sírj! - mondta, majd magához ölelt.
-Én nagyon szeretlek Basti, viszont rosszul esett, hogy nem bízol bennem! - mondtam.
-De bízok! Csak egyszerűen Sven-be nem..mert nem akarlak elveszíteni!
-Én sem téged, de ha olyan leszel, mint Sven akkor csak szenvedni fogok megint!
-Sven teljesen más, mint én..
-És nem akarom, hogy hasonlíts rá!
-Annyira sajnálom basszus, ha lehetne visszacsinálnám!
-Már nem lehet..ami megtörtént az megtörtént. - mondtam Basti pedig letörölte a könnyeket az arcomról.
-Nem tudod mennyire sajnálom.. - mondta. - Kérlek bocsáss meg!
-Szeretlek! - mondtam, majd megcsókoltam. Magamhoz öleltem és szorosan fogtam a nyakát. Őszintén megbeszéltük a dolgokat, megbánta és adtam neki egy esélyt, mert szeretem.